A víz és a termőföld lesz a legdrágább kincsünk

„Valóban nagyon változatos és különleges év volt. A hasonlókra fel kell készülni, ugyanis a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebb lesz az időjárás” – mondta beszélgetésünk kezdetén Török Jenő. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője úgy vélte, a legfontosabb az lenne, hogy a gazdálkodók tudatosítsák magukban ennek veszélyét, és készüljenek fel az alkalmazkodásra az új körülményekhez. Így például fontossá válik, milyen növényeket választanak, azon belül milyen fajtákkal dolgoznak, illetve hogy milyen technológiát alkalmaznak a mezőgazdasági munkák során.

Már nem az, ami volt

„Ezelőtt harminc évvel, amikor tanulmányoztuk Csík és Hargita megye klímáját, két-három éves ciklusokban váltották egymást a szárazabb és csapadékosabb időszakok” – fogalmazott a szakember. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kilencvenes években, illetve a kétezres évek első felében ezek az időszakok már évente váltották egymást. „Az utóbbi periódusban azonban ugyanazon éven belül vannak szárazabb és csapadékos hónapok. Ennyire leszűkült az intervallum” – magyarázta.  

Meg kell tartani a csapadékot

„Arra kellene figyelmet fordítani, hogy amikor sok a csapadék, valamilyen módon tároljuk a vizet. Ne hagyjuk, hogy úgymond leszaladjon a vidéken” – tanácsolja Török. A mezőgazdasági szakember szerint a probléma gyökere tulajdonképpen a hetvenes évekre nyúlik vissza. Abban az időszakban ugyanis a minél nagyobb szántófelület kialakítása érdekében sok területet lecsapoltak, a folyókat szabályozták. Ennek következménye például, hogy Csíkban az Olt vízszintje négy méterrel alacsonyabban van, mint az említett beavatkozások előtt, a délibb vidékeken ez a szám akár a dupláját is eléri. A folyót ellátó patakok vízszintje is csökkent, ez pedig magával hozta a talajvíz szintjének a csökkenését is. Török szerint eddig ez a probléma nem igazán volt érzékelhető, hiszen a jó minőségű talajok a kapilláris jelenségnek köszönhetően (a talajszemcsék közti kisméretű hézagokban a víz nem követi a közlekedő edények törvényét, hanem a kapilláris jelenségek következtében a vízszintnél magasabbra emelkedik) feljebb tudták hozni a talajvíz egy részét, illetve a mély gyökerű növények is el tudták érni az ezt tartalmazó  réteget. Most viszont olyan mélyen van a talajvíz, hogy oda még a gyökerek sem érnek le. Ugyanakkor emiatt az említett kapilláris jelenség sem tudja kifejteni hatását.

A szakember elmondta, szintén nagy problémát jelent a tőzeges területek fokozatos elsivatagosodása, amelyek így például sokkal könnyebben begyulladnak. Természetesen ez utóbbi jelenséghez az emberi felelőtlenség is jelentősen hozzájárul. „Ha ma kellene dönteni erről, határozottan azt mondanánk, nem szabad lecsapolni. Bajorországban például egy mezőgazdasági kampány keretében a 30-as években lecsapolt tőzeges területeket visszaláposítják...”

Mit lehet tenni?

„Többször is beszéltünk arról, és nyomatékosítottuk parlamenti képviselőink körében is, hogy például az árvízvédelmi munkálatokat ezután összetettebben kell végezni” – említette Török Jenő. Véleménye szerint ezek során arra is gondolni kellene, hogy a tavaszi és őszi csapadék egy részét valamilyen formában tárolni lehessen. Ezért például a lecsapoló csatornákat időnként le kellene zárni, hogy a szárazság idején az ezekben felgyűlt vízzel öntözni tudjanak a gazdák. Vagy az egyes patakok mentén kisebb mesterséges tavakat lehetne létrehozni, amelyek szintén a nyári öntözésekhez szolgáltatnának kellő vízmennyiséget. „A lényeg az lenne, hogy a szélsőséges állapotokra kellőképpen fel tudjunk készülni” – hangsúlyozta.

Csíkban is jól jönnének az öntözőrendszerek

„Évekkel ezelőtt készítettünk már egy szárazságvédelmi stratégiát. Az utóbbi időszakban pedig minden lehetséges fórumon, illetve politikai szinten is hangsúlyozzuk, hogy a 2014–2020-as támogatási ciklusban ne csak a déli  megyéket részesítsék előnyben az öntözőrendszerek kiépítésének támogatásánál. Bukarestben lehet, úgy hiszik, a hegyek között rengeteg a csapadék, de azt látni kell, hogy nekünk is egyre inkább szükségünk van ezekre a berendezésekre” – jegyezte meg Török Jenő. Mint kifejtette, hangzottak el már olyan javaslatok, hogy egy átfogó tanulmányt kellene készíteni arról, miként lehet a csíki termőföldeket öntözhetővé tenni. „Úgy látom, a víz és a termőföld lesz a legdrágább kincsünk. Vannak országok, ahol sokkal kevesebb a csapadék, mint nálunk, mégis jut az öntözésre. Mi el voltunk egy kicsit kényelmesedve, mert régebb nem voltak ilyen gondjaink” – hívta fel a figyelmet az illetékes.

Egyre kevesebb a burgonyatermesztő

A burgonya esetében észrevehető, hogy szinte minden évben csökken az ezzel beültetett terület. Néhány évvel ezelőtt 15 ezer hektáron is termett a megyében, most eljutottunk oda, hogy a burgonyaföldek kiterjedése alig éri el a 10 ezer hektárt. És ez a szám tovább fog csökkenni” – véli a mezőgazdasági szakember. Hozzátette, ezzel ellentétben az őszi búzával bevetett terület nagysága mintegy 10-11 százalékkal nőtt. Érdekesség, hogy Csíkban és Gyergyóban ez a növekedés 15-20 százalékot is kitesz. „Könnyebben eladható, ezért választják egyre többen a búzát, gabonát. Sokan teljesen lemondanak a burgonyatermesztésről, vagy csak önellátásra rendezkednek be. Egy kisebb réteg pedig nagyobb üzemtermelésre vált át” – vázolta a székely „kenyér” jelenlegi helyzetét Török.

Az egyénieskedés csak károkat okoz

„Nem úgy jönnek már az autók, mint régen, hogy a portáktól szedjék össze a burgonyát. Olyan helyre mennek, ahol egy óra alatt meg tudnak rakni egy 20 tonnás kocsit. Erre a piaci változásra már rég rá kellett volna készülni.  A tavaly is nyomatékosítottuk a szövetkezetek létrejöttének fontosságát, hogy legalább az értékesítés közösen történjék” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Kifejtette, egyes településeken épülnek raktárak, válogató gépeket vesznek, próbálnak megfelelni a piac igényeinek. Problémát jelent viszont az egyes gazdák magatartása. „Az nem működőképes, hogy mikor könnyű eladni, nem kérünk a közösből, mikor pedig nehéz az értékesítés, akkor a társastól várjuk a megoldást. A tejtermelők például felismerték ezt, ezért sokkal jobban és eredményesebben tudnak értékesíteni” – jelentette ki.

Kedvező előjelek

„Reméljük, a jövő esztendő jobb lesz az ideinél. Pozitív előjel ezzel kapcsolatban, hogy az őszi vetések húsz éve nem voltak ilyen szépek” – fogalmazott Török Jenő. Elmondása szerint az őszi csapadék nem pótolta teljesen a kiesett csapadékmennyiséget, ám elég volt ahhoz, hogy a talajréteg felső 10-15 centiméterét beáztassa, így az őszi vetések jól kikeltek. „Ez még nem jelenti azt, hogy jó termés lesz. Ez a téltől is nagyban függ. Igazán megítélni majd Szent György napja körül lehet ezt” – zárta mondandóját a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.