Fotó: Veres Nándor
Mivel betegség miatt nem tudott Budapestre utazni, a díjazó megbízásából az RMPSZ elnöke adta át szerdán Csíkszeredában Borbáth Erzsébetnek a Petrás Incze János-díjat.
2014. február 19., 15:152014. február 19., 15:15
2014. február 19., 15:342014. február 19., 15:34
A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) által alapított Petrás Incze János-díjat ettől az évtől azoknak osztják ki minden esztendőben, akik a moldvai csángómagyarok oktatása keretében fejtettek ki kimagasló tevékenységet. Az első díjazott Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus, volt iskolaigazgató. Az elismerést a múlt hétvégén lezajlott Csángó Bálon adták volna át, a díjazott betegsége miatt azonban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) közvetítésével jutott el az elismerés Csíkszeredába, és szerdán nyújtották át kis ünnepség keretében.
Méltó kezekbe került a díj
Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke kiemelte, jó választás volt első alkalommal Borbáth Erzsébetnek adni a Petrás Incze Jánosról elnevezett díjat, hisz a kezdetektől részt vállalt a csángó fiatalság oktatásában. Önzetlenül végzett úttörő tevékenységének köszönhetően számos csángó gyerek tanulhatott tovább, megalapozva a csángó értelmiségi réteg kialakulását – mondta az RMPSZ elnöke, hozzátéve, Borbáth Erzsébet jelenleg is tagja az RMPSZ irányításával működtetett Csángómagyar Oktatási Program felügyelőbizottságának, és munkájára továbbra is számítanak.
Az oklevélből, Petrás Mária egy kerámiájából és pénzdíjból álló díj átadása után Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke idézte fel, Borbáth Erzsébet a csángók számára olyan volt, mint egy tyúkanyó, összegyűjtötte, védelmezte, nevelte a csibéket, és a csángó közösség tagjai, idősek és fiatalok egyaránt nagy szeretettel beszélnek róla. Lászlófy Pál rámutatott, Borbáth Erzsébet az elsők között vállalta fel a csángó gyerekek székelyföldi oktatását, amelynek nyomán később elindulhatott a szakszerű magyar nyelvoktatás Moldvában.
A köszönet szavai
Borbáth Erzsébet megtiszteltetésnek nevezte, hogy az általa a legnagyobb moldvai magyarnak tartott, lelkipásztorként, néprajzi gyűjtőként, tudósítóként népét szolgáló Petrás Incze János nevével fémjelzett díjat vehetett át. Örült ugyanakkor annak, hogy – mint megtudta – a csángómagyar közösség képviselői javasolták az elismerésre. Hangsúlyozta, egy pedagógus számára nem a díjak a fontosak, hanem az jelenti az örömet, ha munkája nyomán kivirágzanak a tehetségek. Ezekről szólva több volt tanítványa - köztük a Csángó Bálon a méltatását elvégző Iancu Laura - nevét felsorolta, és rámutatott, olyanok kerültek ki a \'89-es változás után beindult oktatás első generációiból, akik jelenleg a moldvai csángómagyar értelmiség derékhadát képviselik.
Munkája kapcsán Borbáth Erzsébet köszönettel emlegette az RMPSZ-t, kiemelte Beder Tibor volt főtanfelügyelő nevét, aki kezdeményezte a csángó gyerekek székelyföldi oktatását, és a József Attila Általános Iskola akkori munkaközösségét is, amely vele együtt felvállalta a csángó gyerekek tanítását, kezdve a magyar ábécétől egészen a középiskolai felvételire való felkészítésig.
Borbáth Erzsébet intézményvezetőként és magyartanárként 1990-től vállalta fel a moldvai csángó gyerekek oktatását a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, ahol 2000-ig, a szakszerű moldvai magyar oktatás beindulásáig az iskola felső tagozatán minden évben egy osztálynyi csángó fiatal kezdhette el a magyarul tanulást. A fakultatív magyarórák moldvai elindítása után, 2000-től 2004-ig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megbízásából szakirányítója volt a programnak, 2011-től pedig, mióta ismét az RMPSZ irányítja a Csángómagyar Oktatási Programot, a felügyelőbiztosság tagja.
Ma is méltón él a magyarok emlékezetében az aradi vértanúk hősies halálának emléke – magánéletük azonban közel sem kapott ekkora reflektorfényt. Propper Valéria csíkszeredai előadásában a részleteiben nem ismert történetet osztott meg az érdeklődőkkel.
Fémszerkezetes csarnokok építésére gyűjtöttek pénzt, de nem végezték el a munkát – csalás gyanújával a Hargita megyei rendőrség kedden öt helyen végzett házkutatást Galac megyében.
Utoljára találkozott kedden Csíkszereda mandátumból leköszönő önkormányzati testülete. A soron kívüli ülésen egyebek mellett a kamattörlés lehetőségéről határoztak.
Szervezett kiránduláson veszett nyoma egy kiskorúnak a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
szóljon hozzá!