Az interjúban kiemelt hangsúlyt kapott a magyar-román viszony kérdése. Vona Gábor úgy vélte, sok jele van annak, hogy a nagyhatalmak elmélyítik, kiélesítik a magyarok és románok közötti konfliktusokat, és szerinte „nagyon észnél kell lennie” mint a magyar, mind a román külpolitikának, hogy ne legyenek nagyobb konfliktusok.

Elmondta: a Jobbik azért szorgalmazta a budapesti román nagykövet meghallgatását az Országgyűlés külügyi, vagy nemzeti összetartozás bizottságában, mert „ijesztőek” azok a megfélemlítő román hatósági intézkedések, amelyek Székelyföldön történtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tisztségviselői vagy magyar zenekarok koncertjei ellen. Arra a riporteri kérdésre, hogy szerinte a román hatóságok amerikai „megrendelést” hajtanak-e végre ezekkel az akciókkal, Vona Gábor azt mondta, ezt bizonyítékok híján nem állíthatja, de kizárni sem lehet egy ilyen forgatókönyvet, amit a budapesti román nagykövet talán tisztázhatott volna, ám a diplomata „sajnálatos módon” nem tett eleget a meghívásnak.

„Nem akarok találgatni, de van bennem egy félelem, hogy már ez is az orosz-amerikai háborúnak valamiféle előjátéka. Nekem mintha úgy tűnne, hogy különféle nagyhatalmi érdekek elkezdték azt az előzetes küzdelmet, amitől én nagyon tartok. Nagyon tartok attól Amerika és Oroszország nem lesz képes konfliktusát kezelni (...) Úgy érzem, hogy ami Erdélyben történik, az nem magyarokról és a románokról szól elsősorban, (...) hanem az amerikai-orosz nagyhatalmi közdelemről” – jelentette ki Vona Gábor.

Szerinte az erdélyi magyarok sokszor a hullámzó magyar-román viszony áldozatai. A Jobbik – mint mondta – autonómia-párti, úgy gondolja, hogy az erdélyi, különösen a székelyföldi magyarságnak az önrendelkezést meg kellene adni, mert ez előfeltétele a történelmi megegyezésnek, ami nélkül a nagyhatalmak ki tudják játszani a magyarokat és románokat egymás ellen. „Vagy közösen leszünk képesek a jövővel felvenni a versenyt vagy együtt fogunk elbukni” – tette hozzá.

A riporter azzal a Vona Gábornak tulajdonított kijelentéssel szembesítette a pártelnököt, miszerint „nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen: ha a magyar érdek csak konfliktusok vállalásával érvényesíthető, akkor a konfliktust is vállalni kell”. Arra a kérdésre, hogy a Jobbik háborúban gondolkodik-e Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása érdekében, Vona Gábor azt mondta: a két kijelentés nem így és nem együtt hangzott el, mégis akkora nemzetközi botrány lett belőle, hogy majdnem kitiltották emiatt Romániából.

Kifejtette: annak nincs realitása, sem aktualitása, hogy Magyarország visszacsatolja Erdélyt, de azt, hogy „minden magyar egy hazában éljen”, olyan érzelmi kérdésnek tekinti, amiről – ha „egyszer ezt a történelem lehetővé teszi” – nem tud lemondani. A politika azonban egy racionális világ, és közös érdeke Magyarországnak és Romániának az etnikai ellentétek feloldása.

„Semmiféle háborúra nem gondoltam, de ha viták vannak, akkor azt kulturált keretek között folytassuk le” – jelentette ki a Jobbik elnöke.