Tusványos: Székelyföld mint turisztikai célpont

„Az kívánjuk elérni, hogy minél részletesebben rajzolódjon ki Székelyföld, mint turisztikai desztináció” – kezdte a beszélgetés elején Albert Zoltán, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Mint mondta, annak ellenére, hogy a fogyasztóközönség, illetve a szakma felismeri, hogy ez egy nagyon szépen kirajzolódó desztináció, ennek ellenére politikai okok miatt próbálják ezt kikerülni. Úgy véli, fontos az, hogy desztinációban tudjunk gondolkodni.

„Szajkózzuk azt, hogy székelyföldi nagy egyesülés, vagy hogy ez a fontos nekünk, hogy mind egyek vagyunk és azonos kultúrát próbálunk továbbadni, de képtelen vagyunk a cselekedetek szintjén megmutatni ezt a vágyunkat. Nagyon át kell programozzuk magunkat, hogy ne bizonyos adminisztratív határokat vegyünk figyelembe, hanem idegenforgalmi fogadóterületek mentén gondolkodjunk. Fontos, hogy a kommunikációban például ne Hargita és Kovászna megyét használjuk, hanem Székelyföldet és ezt gondoljuk is így. Átlátható, határok nélküli térséget. A desztinációban való gondolkodás nem egy feladat, hanem életforma.”

A Szent Anna-tó védjegye

Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője rámutatott, már évekkel ezelőtt felmérték annak fontosságát, hogy egy bizonyos szolgáltatás, termék, azon túl hogy rendelkezik a minőségi és származási tulajdonságaival, rendelkeznie kell egy megkülönböztető jellel, egy márkával. „Lévén, hogy a Pro Szent Anna Egyesület azt célozta meg már 2012 óta, hogy a Szent Anna tavat fogja promoválni, és bekapcsolja fenntartható módon a székelyföldi turizmusba, rögtön előkerült az a gondolat is, hogy jó volna a kapcsolódó szolgáltatásokat megkülönböztetni, illetve kiemelni a szolgáltatások tömkelegéből a Szent Anna tó révén. Sikerült bejegyeztetni a védjegyünket: Szent Anna tó, egy vulkánból született mesevilág. Ezzel az a célunk, hogy azokat a turisztikai szolgáltatásokat, ami nem feltétlenül csak egy szállásadó, hanem éttermek, termékek, ételek, amelyek rendelkeznek azokkal a minőségi tulajdonságokkal, amelyek méltóak a Szent Anna tó hírnevére, kitüntetjük ezzel a védjeggyel. Azért tartjuk nagyon fontosnak, mert lehetőséget nyújtanak a hozzánk látogatókhoz, hogy különbséget tudjanak tenni a minőségi és gyengébb szolgáltatások, termékek között. Van egy másik húzó ereje is, hogy azok, akik első körben nem rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal, kaparni fognak azért, hogy ennek megfeleljenek. Ennek egyszerű indoka van: elkezdenek elesni a turistáktól. Aki nem része a rendszernek, automatikusan lépéshátrányba kerül.”

Át kell szervezni

A beszélgetésen még elhangzott, Székelyföldön megszoktuk, hogy mindenki alanyi jogon hozzáférhet bizonyos szolgáltatásokhoz ingyen, de nem olyan tisztelettel közelítünk hozzá, mint ahogy ezek a helyek megérdemelnének. Annak ellenére, hogy Székelyföld nem tömegturizmusra van beállítódva, vannak olyan csomópontok, ahol ilyen jelleget vet fel a turizmus. Ezeken a helyeken egy rebrandinget kéne alkalmazni, egy magasabb kategóriájú célközönséget megcélozni ahhoz, hogy essen a forgalom, növekedjenek az árak, de ezzel megmaradjon a helynek a fenntarthatósága, és szépsége, tehát a környezeti hatás csökkenjen.

Ismerni a román nyelvet

Felmerült az a kérdés is, hogy jöjjön-e a román turista Székelyföldre. „Sóvidéken beszélgetnek románul, mert rá vannak kényszerülve arra, hogy a nagyrészt román turistákból álló vendégekkel szóba álljanak. És szeretettel fogadják őket és igénylik a román belföldi turista jelenlétét, mert nagy hasznot hoz. Ugyanígy Tusnádfürdő környékén is beszélik a román nyelvet, mert rájöttek, hogy érdemes. Háromszéki kollégák példájából lehet tanulni, ők nagyon jól kommunikálnak a belföldi román célközönség fele, hogy jöjjenek minél többen, mert nagyobb haszonnal érkezik a zsebében. Csíkban még azon a szinten vagyunk, hogy bizonyos vállalkozókkal misszionárius munkát kell végezzünk, hogy megértessük, hogy ő eddig csak egy piaccal dolgozott, és magyar zászlót tűz ki a panziójára, de nem biztos, hogy ez neki annyira megéri, mint ha egy románul beszélő pincért alkalmazna. Emiatt Csík, Hargitafürdő kivételével nem kommunikál a román térpiaccal” – fogalmazott Csibi József, a Bogátinfó Turizmus- és Rendezvényszervező Iroda munkatársa.

Moldován László, a Sóvidék Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke a Sóvidék-Hegyalja Travel App-ot, az első székelyföldi turisztikai mobilalkalmazást mutatta be. Az ingyenes alkalmazás egyfajta virtuális idegenvezető, ugyanakkor azért is volt kifejlesztve, hogy a turistát össze tudják kötni a szolgáltatóval. Nemsokára pedig egész Székelyföldre vonatkozó turisztikai mobilalkalmazás is lesz.