Fotó: Iochom Zsolt
A Magyar Polgári Párt a szombaton 14 órától Csíkszeredába tervezett nagygyűlésén arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az 1918. december elsején, Gyulafehérváron elhangzott ígéretek mai napig nem teljesültek – áll a párt szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
2015. november 27., 15:172015. november 27., 15:17
2015. november 27., 15:182015. november 27., 15:18
„Akkor, az ott összesereglett románság teljes jogegyenlőséget ígért nagyapáinknak. Ma is ezeket az ígéreteket kérjük számon” – írják a szervezők. Fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy olyan országot szeretnének, ahol az adott szónak súlya, az írásnak értéke van, és ahol a magyarok egyenrangú állampolgárok, nem veszélyforrásként tekintenek rájuk. A kezdeményezők szerint az 1918. december 1-jén elfogadott elvek kell képezzék Romániában a nemzeti egyenlőség és szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapját.
Hangsúlyozzák, hogy az MPP ezekre az elvekre építette öt pontos alkotmánymódosító tervezetét, és erre alapozták azt a kormánynak címzett beadványt is, amelyet tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön fogadtak el. Most az új kormánynak is szeretnék jelezni, hogy a magyar közösséget megilleti minden olyan jog, ami természetes a 21. század Európájában, mert enélkül nem teremthető meg a társadalmi béke. „Európa ma, az új kihívások közepette sem tekinthet el alapvető értékeinek tiszteletben tartásától” – írja a közlemény. A szervezők a józan ész, a magyar szolidaritás, és az erdélyi magyarok iránti felelősség szellemében hívnak mindenkit a szombati tömegrendezvényre.
A Csíkszéki SZNT felhívása
Csíkszék Székely Nemzeti Tanácsa felkéri Csíkszereda, Felcsík, Gyimesek, Alcsík és a Kászonok székely-magyar polgárait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt szombaton 14 órától Csíkszeredában, a Szabadság téren rendezett tömegtüntetésen, és követeljék a Székelyföld önrendelkezéséről döntő népszavazás kiírását, a magyar nemzetrészt államalkotó tényezőként elismerő új alkotmányt, a nemzeti jelképek használatának engedélyezését, a magyar nyelv jogállásának elismerését, és az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat betartását.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölték egy friss számítás alapján.
Elutasította kedden a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban többek között azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
szóljon hozzá!