Számon kérik az ígéreteket Csíkszeredában

Fotó: Iochom Zsolt

A Magyar Polgári Párt a szombaton 14 órától Csíkszeredába tervezett nagygyűlésén arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az 1918. december elsején, Gyulafehérváron elhangzott ígéretek mai napig nem teljesültek – áll a párt szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.

Székelyhon

2015. november 27., 15:172015. november 27., 15:17

2015. november 27., 15:182015. november 27., 15:18

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Akkor, az ott összesereglett románság teljes jogegyenlőséget ígért nagyapáinknak. Ma is ezeket az ígéreteket kérjük számon” – írják a szervezők. Fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy olyan országot szeretnének, ahol az adott szónak súlya, az írásnak értéke van, és ahol a magyarok egyenrangú állampolgárok, nem veszélyforrásként tekintenek rájuk. A kezdeményezők szerint az 1918. december 1-jén elfogadott elvek kell képezzék Romániában a nemzeti egyenlőség és szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapját.

Hangsúlyozzák, hogy az MPP ezekre az elvekre építette öt pontos alkotmánymódosító tervezetét, és erre alapozták azt a kormánynak címzett beadványt is, amelyet tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön fogadtak el. Most az új kormánynak is szeretnék jelezni, hogy a magyar közösséget megilleti minden olyan jog, ami természetes a 21. század Európájában, mert enélkül nem teremthető meg a társadalmi béke. „Európa ma, az új kihívások közepette sem tekinthet el alapvető értékeinek tiszteletben tartásától” – írja a közlemény. A szervezők a józan ész, a magyar szolidaritás, és az erdélyi magyarok iránti felelősség szellemében hívnak mindenkit a szombati tömegrendezvényre.

A Csíkszéki SZNT felhívása

Csíkszék Székely Nemzeti Tanácsa felkéri Csíkszereda, Felcsík, Gyimesek, Alcsík és a Kászonok székely-magyar polgárait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt szombaton 14 órától Csíkszeredában, a Szabadság téren rendezett tömegtüntetésen, és követeljék a Székelyföld önrendelkezéséről döntő népszavazás kiírását, a magyar nemzetrészt államalkotó tényezőként elismerő új alkotmányt, a nemzeti jelképek használatának engedélyezését, a magyar nyelv jogállásának elismerését, és az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat betartását.