Fotó: Veres Nándor
A tíz otthoni beteggondozó központra kért állami résztámogatásnak mindössze a felét kapta meg a Gyulafehérvári Caritas, emiatt a Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelykeresztúr környéki, valamint a Kovászna és Fehér megyei központok teljesen elestek az állami pénzektől. Ludescher Lászlóval a Caritas szociális ágazatának igazgatójával programjaikról, a csökkenő támogatásról és továbblépés lehetőségeiről beszélgettünk.
2016. február 10., 16:182016. február 10., 16:18
– A Caritas tavaly ünnepelte 25 éves fennállását. Hogyan jellemezné ezt az időszakot?
– A Caritas a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye szociális, karitatív szervezete. Nemzetiségi és vallási hovatartozástól függetlenül nyújt szolgáltatásokat és segítséget. Hangsúlyosan Székelyföldön vagyunk jelen. Tevékenységünk első szakaszában, a 90-es évek végéig a segélyosztásra összpontosítottunk, azonban rájöttünk, hogy túl sokan végzik ezt a munkát, miközben egyre fogytak a kiosztásra váró segélyek. Az állandó segélyezés függőséget vált ki, hiszen aki folyamatosan megkapja a mindennapi élelmét és ruháját, mindig erre fog várni. A mentalitásban is váltottunk: sor került a szakszerű, embertől emberig történő szolgáltatások, programok és intézmények kialakítására.
– Ma a Caritast elsősorban beteggondozásáról ismerik. Hogyan alakult ki ez a tevékenység?
– Eleinte időseket gondozó otthonaink voltak Gyergyószentmiklóson és Kézdiszentléleken, majd elindult az otthoni beteggondozás, ma már sok ezer emberhez jutunk el az egyházmegye területén. Megjelentek a gyermekeknek szóló nappali foglalkozásaink, hátrányos helyzetű személyeket ápoló állami központokat vállaltunk át, fogyatékkal élők számára szervezünk nappali foglalkozásokat és elindítottuk az utazó gyógypedagógusi szolgálatot is, amely a korai fejlesztésre és nevelésre összpontosít. A Caritas ma már a fogantatástól az élet utolsó pillatanáig ott van az emberek mellett.
– Ekkora léptékű szociális tevékenységhez sok pénz kell. Honnan sikerült mindezt előteremteni?
– A nagy fejlesztéseinket a kétezres évek elején sikerült megvalósítanunk, európai uniós támogatással. Elindított szolgáltatásaink finanszírozását három pillérre helyeztük: állami és önkormányzati támogatás, valamint az ellátottak hozzájárulása jövedelmük függvényében. 2013-ban 24 szociális egységünk kapott állami részfinanszírozást: ezek között volt nappali foglalkoztató és egy megyét vagy régiót lefedő otthoni beteggondozó szolgálat. A 3,7 millió lejes támogatásból hét szociális szolgáltatásunk 3650 személyt látott el hét megyében. Igazából a 2013-as évvel bezárólag beszélhetünk növekedésről, nagyobb léptékű fejlesztésekről. 2014-ben a megszorítások másfél millió lejjel csökkentették az állami szubvenciót, amit a következő esztendőben újabb csökkentés követett. Idén a kezdeti támogatás mintegy egyharmadát, 1,3 millió lejt biztosít az állam: mindössze 809 személy szociális-egészségügyi támogatását hagyták jóvá.
A teljes interjú az Erdélyi Napló csütörtökön megjelenő, 6. számában olvasható.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, akiktől valós idejű tájékoztatást kaphatnak – írja az Agerpres hírügynökség.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig több mint 223 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!