Az Európát elárasztó migránshullám legfontosabb kibocsátója, Észak-Afrika romokban hever. Az „arab tavasz” nevet viselő úgynevezett demokratizálódási hullám megbukott, és az egykori diktatúrákat káosz és létbizonytalanság váltotta fel.
2015. október 14., 12:252015. október 14., 12:25
Hegedűs Tamás (fotó) magyarországi geopolitikai szakértővel többek között a szír, az iraki és líbiai válságról, illetve az Iszlám Államról beszélgettünk.
– Az észak-afrikai arab országok többsége két évtizeddel ezelőtt még működő gazdasággal rendelkező állam volt, ahova turisták milliói mentek szívesen. 2011-ben meglepetésszerűen mégis bekövetkezett a rengeteg áldozatot szedő „arab tavasz”. Mik voltak ennek az előzményei?
– Az „arab tavasz” megnevezés azt sugallja, mintha hasonló helyzetű országokban hasonló folyamatok zajlottak volna. Ez korántsem volt így. A számos különbség mellett voltak persze közös vonások is, kettőt emelek ki. Egyrészt a térségbeli államokban hatalmas népességrobbanás következett be, amivel se a termőföldek eltartó ereje, se a gazdaság növekedése nem tudott lépést tartani. Ahol pedig egyre több fiatal munkanélküli férfi él, ott mindig robbanásveszélyes a helyzet. Másrészt a közösségi médiák használata révén a szervezés nagyon gyorsan ment, de egyben a rémhírek és tévinformációk terjedéséhez, terjesztéséhez is könnyű terepet biztosított.
Az „arab tavasz” előtti állapotokat nem érdemes idealizálni. Gazdasági nehézségek itt, kemény elnyomással járó diktatúra ott, korrupt vezetés mindenhol – de legalább béke volt, ez kétségtelen. Ami rossz volt, az a változások után sem javult, a kevés jó meg semmivé lett. Az egyetlen kivétel talán Tunézia, ahol sikerült megtalálni a békés átmenet, a minimális konszenzus útját. Egyiptomban a diktatúra újabb kiadását láthatjuk, Líbia és Szíria pedig „bukott állam” lett.
A teljes interjú az Erdélyi Napló október 15-én, csütörtökön megjelenő lapszámában olvasható.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
szóljon hozzá!