Sógor Csabával, a nyolc éve az Európai Parlamentben politizáló erdélyi EP-képviselővel a kisebbségi jogérvényesítésről, az egyre nyilvánvalóbb kettős mércéről, a migránsválságról és a keresztény hitről, mint lobbyerőről beszélgettünk.
2016. január 20., 19:052016. január 20., 19:05
2016. január 20., 19:202016. január 20., 19:20
– Hogyan látszik Brüsszelből Erdély, és az erdélyi magyarság?
– Úgy látszik, ahogy mi itt bemutatjuk. Nemcsak a jogsérelmeket, a minket érő diszkriminatív intézkedéseket tesszük szóvá, de felmutatjuk azokat az értékeket is, amiért fontos, érdemes és hasznos lehet Európának is támogatni bennünket, erdélyi magyarokat. Ebben a mandátumban is, az elmúlt másfél év alatt három fontos kiállítást szerveztünk. A magyar szecessziós építészet Európában c. tárlat Szabadkától Munkácsig és Pozsonytól Csíkszeredáig mutatta be az építészeti stílus magyar remekműveit. Második kiállításunk a Dalai Láma 80. születésnapja alkalmából készült. Ez a tárlat a tibeti nép küzdelmes harcát mutatta be, amelyet az autonómiáért folytatnak több mint 50 éve. A harmadik kulturális eseményünk Bartók Béla halálának 70. évfordulóján, 2015 szeptemberében volt: a neves zeneszerzőt mutattuk be.
– Romániában nem újdonság a magyarellenesség. Beleszólhat-e Brüsszel ebbe a folyamatba?
– Néha az ember nem tudja követni, Brüsszel milyen folyamatokat tart veszélyesnek a demokráciára vagy a jogállamiságra nézve. Magyarország és most Lengyelország kapcsán rendkívül gyors és fegyelmezett az Európai Bizottság reakciója, más tagállamokban előforduló jogsértések – az Európa Tanács egyezményeinek nyilvánvaló megsértése –, a csatlakozáskor vállalt kötelezettségek nyílt semmibevétele viszont nem éri el az ingerküszöböt. Sokszor teszik fel ezt a kérdést választópolgárok is nekem, viszont európai parlamenti képviselőként bevallom, nagyon nehéz biztató szavakat mondanom. Rá kellett jönnünk, hogy a nyugat-európai politikusokról alkotott ideálképünk sok esetben hamis ábránd. Ennek ellenére mindent elmondunk, szóvá teszünk és nemcsak a nyilvánosság előtt, az üléseken és kiállításokon, hanem folyosói beszélgetéseken, tárgyalásokon, munkaebédeken is. Meggyőződésem, hogy ha Romániában abba az irányba mennek a dolgok, ahogyan azt az elmúlt évben tapasztaltuk, akkor Európa nem csukhatja be a szemét. Bukarest egyértelműen fittyet hány a csatlakozás előtt tett ígéreteire, sőt, az érvényben levő jogszabályait sem tartja be. Ha az Európai Unió szelektíven alkalmazza a nemrég kialakított jogállamisági mechanizmust, akkor semmi értelme nincs az egésznek. Ezek a folyamatok sajnos aláássák a közös Európába vetett bizalmat, és a befelé fordulást, az elzárkózást helyezik előtérbe.
A teljes interjú az Erdélyi Napló csütörtökön megjelenő, 3. lapszámában olvasható.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
Az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsége kedden közölte, hogy várakozással tekint a Nicușor Dan államfővel való együttműködés elé.
Már három őrizetbe vett gyanúsított van a brit miniszterelnök londoni ingatlanainak, illetve volt autójának felgyújtása ügyében. Kettő ellen vádat is emeltek, egyikük román állampolgár.
Az arany drágulása ellenére a lengyel kisbefektetők az év első hónapjaiban tömegével vásárolták a nemesfémet, az év végére az ilyen beszerzések akár a húsz tonnán túlhaladó, rekordmagas szintet érhetik el – írja az MTI.
A megszokottól eltérő, bensőségesebb, „családiasabb” repertoárral állt színpadra a Bagossy Brothers Company pénteken és szombaton a budapesti Kobuci Kertben.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn kijelentette, hogy a szavazás lebonyolítása „enyhén szólva is furcsa” volt a romániai elnökválasztáson – írja a TASS orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Reuters.
Romániai idő szerint vasárnap 21 óráig több mint 1,64 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozásra utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Romániai idő szerint vasárnap 16 óráig több mint 1 300 000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A román diplomácián nem múlik, hogy a külföldön élő román állampolgárok viszonylag könnyedén szavazhassanak. Európa nagyobb román diaszpórával rendelkező országaiban sok helyiséget kibérelt a külügyminisztérium. Budapesten is nagy a szavazókedv.
szóljon hozzá!