Sógor Csabával, a nyolc éve az Európai Parlamentben politizáló erdélyi EP-képviselővel a kisebbségi jogérvényesítésről, az egyre nyilvánvalóbb kettős mércéről, a migránsválságról és a keresztény hitről, mint lobbyerőről beszélgettünk.
2016. január 20., 19:052016. január 20., 19:05
2016. január 20., 19:202016. január 20., 19:20
– Hogyan látszik Brüsszelből Erdély, és az erdélyi magyarság?
– Úgy látszik, ahogy mi itt bemutatjuk. Nemcsak a jogsérelmeket, a minket érő diszkriminatív intézkedéseket tesszük szóvá, de felmutatjuk azokat az értékeket is, amiért fontos, érdemes és hasznos lehet Európának is támogatni bennünket, erdélyi magyarokat. Ebben a mandátumban is, az elmúlt másfél év alatt három fontos kiállítást szerveztünk. A magyar szecessziós építészet Európában c. tárlat Szabadkától Munkácsig és Pozsonytól Csíkszeredáig mutatta be az építészeti stílus magyar remekműveit. Második kiállításunk a Dalai Láma 80. születésnapja alkalmából készült. Ez a tárlat a tibeti nép küzdelmes harcát mutatta be, amelyet az autonómiáért folytatnak több mint 50 éve. A harmadik kulturális eseményünk Bartók Béla halálának 70. évfordulóján, 2015 szeptemberében volt: a neves zeneszerzőt mutattuk be.
– Romániában nem újdonság a magyarellenesség. Beleszólhat-e Brüsszel ebbe a folyamatba?
– Néha az ember nem tudja követni, Brüsszel milyen folyamatokat tart veszélyesnek a demokráciára vagy a jogállamiságra nézve. Magyarország és most Lengyelország kapcsán rendkívül gyors és fegyelmezett az Európai Bizottság reakciója, más tagállamokban előforduló jogsértések – az Európa Tanács egyezményeinek nyilvánvaló megsértése –, a csatlakozáskor vállalt kötelezettségek nyílt semmibevétele viszont nem éri el az ingerküszöböt. Sokszor teszik fel ezt a kérdést választópolgárok is nekem, viszont európai parlamenti képviselőként bevallom, nagyon nehéz biztató szavakat mondanom. Rá kellett jönnünk, hogy a nyugat-európai politikusokról alkotott ideálképünk sok esetben hamis ábránd. Ennek ellenére mindent elmondunk, szóvá teszünk és nemcsak a nyilvánosság előtt, az üléseken és kiállításokon, hanem folyosói beszélgetéseken, tárgyalásokon, munkaebédeken is. Meggyőződésem, hogy ha Romániában abba az irányba mennek a dolgok, ahogyan azt az elmúlt évben tapasztaltuk, akkor Európa nem csukhatja be a szemét. Bukarest egyértelműen fittyet hány a csatlakozás előtt tett ígéreteire, sőt, az érvényben levő jogszabályait sem tartja be. Ha az Európai Unió szelektíven alkalmazza a nemrég kialakított jogállamisági mechanizmust, akkor semmi értelme nincs az egésznek. Ezek a folyamatok sajnos aláássák a közös Európába vetett bizalmat, és a befelé fordulást, az elzárkózást helyezik előtérbe.
A teljes interjú az Erdélyi Napló csütörtökön megjelenő, 3. lapszámában olvasható.
Mielőtt végső nyughelyére helyezték Ferenc pápát, végső tiszteletadással búcsúztak tőle a szűzanya ikonja előtt a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A katolikus egyházfő előtt 200 ezres tömeg tisztelgett a Szent Péter-bazilika előtti téren.
Több médium is élő közvetítést ad Ferenc pápa temetéséről. A Vatican News Youtube-csatornáján is élőben mutatják a temetési szertartás minden mozzanatát. Kövesse ön is rajtunk keresztül!
Elkezdődött Ferenc pápa gyászszertartása a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren, amelyre mintegy kétszázezer hívőt vártak. A Székelyhon percről-percre közvetíti a katolikus egyházfő végső nyugalomra helyezését.
Szombaton helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát, a gyászszertartás délelőtt 10 órakor kezdődik a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren.
Őrizetbe vett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) egy román állampolgárt, akit az ukrán titkosszolgálatnak való kémkedéssel gyanúsítanak.
A magyar kormány – a nemzeti együttérzés és tisztelet kifejezéseként – nemzeti gyásznapot rendel el Ferenc pápa temetésének napjára, azaz április 26. szombatra – olvasható a Miniszterelnökségnek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Nyolc órán át kellett sorban állnia annak, aki látni akarta a Szent Péter-bazilikában felravatalozott Ferenc pápát szerdán.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
Magyarország első szabadtéri múzeumát, a zalaegerszegi skanzent 1968-ban nyitották meg.
Ferenc pápa temetése szombaton lesz, a gyászszertartás helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a Szent Péter téren – jelentette be a Vatikán kedden.
szóljon hozzá!