Fotó: Gecse Noémi
Hónapok óta közbeszéd témája az új közalkalmazotti bértörvény. Az ügy kapcsán a legújabb fejlemény, hogy elismerték: a jogszabály tervezetének alkalmazása három százalék fölé emeli az országos költségvetési hiányt. Meg nem erősített híresztelések szerint ugyanis az elkövetkezendőkben 20-70 százalékos béremelésekre számíthatnak a közszférában dolgozók. Közgazdászok szerint kivitelezhetetlen intézkedésről van szó.
2015. október 26., 19:292015. október 26., 19:29
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter múlt héten elismerte, a grandiózus fizetésemelésekkel kecsegtető egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetének alkalmazása esetén jóval három százalék fölé emelkedne a költségvetési hiány. Ennek következményeire Szabó Árpád közgazdász mutatott rá:
„Ahhoz, hogy egy országba bevezethessék az eurót, annak öt feltétele van. Egyik közülük az, hogy az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot. Ha meghaladná, akkor Románia nem vezethetné be az eurót a következő három évben, mert két évig három százalék alatt kell lennie ennek a költségvetési hiánynak, hogy egyáltalán beindulhasson az euróra való áttérési folyamat” – majd hozzátette: ha még egyáltalán létezni fog az euró. Továbbá a Nemzetközi Valutaalap amikor kölcsönad egy országnak, akkor ezt a szempontot is figyelembe veszi. Ha a költségvetési hiány meghaladja a három százalékot, akkor lehet, hogy a valutaalap nem ad kölcsön, vagy ismét nagyon kemény tárgyalási feltételekkel.
Meg nem erősített hírek szerint, ha a törvényt megszavazzák, akkor a közoktatásban dolgozó pedagógusok például a fokozatuk és régiségük függvényében 2 948 és 6 167 lej között keresnek majd, a szakorvosok 3 664 és 4 563 lej között, de az orvosi asszisztensek is megkereshetik a 3 ezer lejt.
A témát szinte mindegyik kormány fel szokta vetni, például 2010-ben is volt róla szó, sőt, tervezet létezett az egységes bértábláról, csak valamiért soha nem vezetik be: „Mert tulajdonképpen arról van szó, hogy a közalkalmazottakat elvileg az adóbevételekből kellene fizetni, és az orvosok, tanárok kétségtelenül megérdemelnék, hogy nagyobb legyen a fizetésük, csak a helyzet az, hogy nincs miből finanszírozni” – ismertette Szabó Árpád, hozzáfűzve azt, hogy személy szerint nem hisz ezeknek az ígérgetéseknek. Kérdéses ugyanis, hogy az adóbevételek fedezni fogják-e az eddig eszközölt béremeléseket, és hogy a következő emeléseket végrehajtják-e vagy sem, az mindig kétséges. Mint ismert, a kormány már idén jelentősen emelte a béreket a közszférában: elsőként a magas rangú állami tisztségviselőkét, majd az egészségügyben és a tanügyben dolgozókét.
A tervezett közalkalmazotti bértörvényben előirányzott fizetésemelések, de az adóenyhítéssel kapcsolatos intézkedések is azon az elméleti alapon nyugszanak, hogy ha az embereknek több pénz marad a zsebükben, akkor többet vásárolnak, és ha többet vásárolnak, több termékre lesz szükség, tehát elvileg beindul az országban a termelés: „Lehet, hogy csökken az adókulcs, de mivel több terméket adnak el, remélhetik, hogy a kettő egymást valamennyire semlegesíti” – magyarázta Szabó aki arra is rámutatott: az elmélet nem mindig esik egybe a valósággal. Az intézkedést amúgy tisztességesnek tartja, már csak azért is, mert ő maga oktatóként is tevékenykedik, de ha reálisan nézi a helyzetet, nagyon csekély esélyt lát a tervezet kivitelezésére.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
szóljon hozzá!