Norvégiában élő háromgyermekes anyaként megpróbáltam minden lehetséges oldalról utánajárni a Bodnariu család ügyének. A család egy kis fjordparti településen, Naustdalban élt, ahol rajtaütésszerűen lepte meg őket a Gyermekvédelmi Szolgálat, és mind az öt gyermeküket elvette fizikai bántalmazás vádja miatt. A férj román, kilenc éve él Norvégiában, a feleség norvég, mindketten pünkösdista vallásúak.
2016. március 16., 14:052016. március 16., 14:05
Tárgyilagosan szeretném bemutatni az esetet, hogy az erdélyi ember számára rávilágítsak, milyen az a norvég társadalmi környezet, amelyben egy ilyen döntés születik. Nem szeretnék értékítéletet mondani az ügy kapcsán sem egyik, sem a másik félről. Őszintén szólva, nem tudom melyik nagyobb vétek: a gyermekbántalmazás felett szemet hunyni, vagy gyermekeket a szüleiktől elszakítani. Gondolom, mint mindenben, valahol a középen lenne a helyes út, de azt megtalálni a legnehezebb feladat. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy hova vezethet az az alapeszme, mely szerint az egyéni érdek fölülírja a család megbonthatatlan egységét.
A romániai médiavisszhang drámai – valójában arról van szó, hogy a szülők úgy érzik, a külföldi média az egyetlen fegyverük gyermekeik visszaszerzéséért folytatott küzdelmükben. A norvégiai médiavisszhang ezzel ellentétben nagyon visszafogott. Az ügy kezelésének e két teljesen ellentétes módja már önmagában jellemzi a két társadalmat és a közöttük levő kulturális szakadékot. Tartalmilag pedig, ha összehasonlítjuk a két ország erre vonatkozó sajtóját, mintha két egészen más ügyről olvasnánk. A román médiában a legtöbbet azt hangoztatják, hogy a vád a radikális keresztyén nevelés, azt pedig, hogy esetenként enyhe fenekelést is alkalmaztak, sokszor csak mintegy mellékesen említik. A norvég médiában az elején mély volt a hallgatás, majd a román médiavisszhangra rendre válaszoltak.
Először egyházi újságok szólaltak meg, röviden tagadva a vallásos alapú vádakat. A Norvég Pünkösdi Mozgalom vezetőtanácsa is nyilatkozott, miszerint a konkrét ügyben nem kívánnak nyilatkozni, de általánosan kijelenthetik, semmilyen megkülönböztetésben nem részesülnek a különböző felekezetek tagjai sem az állam, sem konkrétan a Gyermekvédelem részéről, illetve kijelentik, hogy a gyermekek fizikai bántalmazásának semmilyen teológiai alapja nincs. Ezután jelent meg a hír a legolvasottabb norvég napilapokban is. Kevesebb tudósítás szólt az esetről magáról, miszerint fizikai bántalmazás beismert vétsége miatt (amiért hat év börtönt is kaphattak volna) vették el a gyermekeket a szülőktől. A cikkek nagyobb része a romániai médiavisszhang és tüntetések fotóriportját tartalmazta.
Juhász Márta
A teljes cikk az Erdélyi Napló csütörtökön megjelenő, 11. lapszámában olvasható.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, akiktől valós idejű tájékoztatást kaphatnak – írja az Agerpres hírügynökség.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig több mint 223 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!