A pártok és választási kampányok átláthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozásáról fogadott el határozatot szerdán a román kormány, néhány hónappal az önkormányzati és több mint fél évvel a parlamenti választások előtt.
2016. január 13., 18:152016. január 13., 18:15
2016. január 13., 18:182016. január 13., 18:18
A kormányhatározat a tavaly májusban hozott pártfinanszírozási törvényhez csatol alkalmazási előírásokat. Az új szabályozás szerint a választásokon mandátumot szerző politikai alakulatok és kisebbségi szervezetek szavazatarányosan részesülnek költségvetési támogatásban. A román állam a költségvetési bevételek legfeljebb 0,04 százalékát fordítja pártfinanszírozásra: az összeg háromnegyedét a parlamenti pártok, egynegyedét pedig az önkormányzati képviseletet szerzett politikai alakulatok között osztják szét.
A pártok magánszemélyektől és cégektől korlátozott mértékben, szigorú könyvviteli szabályok betartásával fogadhatnak el adományokat. A parlament által tavaly elfogadott választójogi reform így próbálja megakadályozni a tisztségviselők „megvásárlását” a – lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő – szponzorok által.
A választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik Romániában. Az új jogszabály megszabja a kampányköltségek felső határát is, az állandó választási hatóság (AEP) pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit téríti meg, amelyek megszerezték a voksok legalább 3 százalékát.
Egy községi tanácsosi jelöltlistára például a pártok nem költhetnek többet egyetlen havi bruttó minimálbérnél, amely most 1050 lej. Az államelnöki választáson induló jelöltek akár 20 ezerszer ennyit fordíthatnak kampánycélokra.
A kampányköltségek behatárolása mellett a kormányhatározat azt is kiköti, mire költhetnek a pártok. Idén már nem lesznek például óriásplakátok a kampányban: a plakátok egyetlen mérete sem haladhatja meg a fél métert.
A helyhatósági választásokat várhatóan májusban vagy júniusban, a parlamenti választásokat pedig novemberben vagy december elején rendezik meg Romániában.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
szóljon hozzá!