A törvényes önvédelem határai

A szakembert arról kérdezte az Udvarhelyi Híradó, hogy a jelenlegi román jogrend szerint miként védhetjük meg magunkat, családtagjainkat, illetve tulajdonunkat abban az esetben, ha valaki hívatlanul és nem baráti szándékkal lakásunkba, magánterületünkre lép.

Hogyan határozza meg a büntetőjog az önvédelmet?

A jogos önvédelem egy büntetőjogi fogalom. Lényegét tekintve arról szól, hogy valaki elkövet egy amúgy büntetendő cselekedetet, de ennek a cselekedetnek hiányoznak a bűncselekményt jellemző sajátos tulajdonságai, elemei, ezért az elkövető nem büntethető. Ebben az esetben valaki vagy valami védelme közben elkövetett védekező magatartásról, cselekedetről beszélünk. A törvény szerint jogos önvédelmet gyakorol az a személy, aki elkövet egy, az ő vagy más személyét veszélyeztető, személyi jogokat vagy közérdeket sértő fizikai, közvetlen, azonnali és törvénytelen támadás elhárítását célzó tettet. Ahhoz, hogy jogos önvédelemről beszéljünk, a védekezésnek a támadással arányosnak kell lennie. Ugyanúgy jogos önvédelmet gyakorol az a személy is, aki védekező cselekedetével megakadályoz egy ingatlanba történő jogtalan, erőszakos, betöréses, csaláson alapuló behatolást.

Milyen védelmi lehetőséget biztosít a jog anélkül, hogy az agressziónak minősülne? Melyek a törvényes önvédelem határai?

A meghatározásból kiderül, hogy kétfajta jogos önvédelem van: az egyik egy azonnali fizikai támadás elhárítását célozza, a másik pedig arról szól, hogy egy ingatlanba történő jogtalan behatolást megakadályozzon. Ahhoz, hogy fizikai támadás esetén a védekezés jogos önvédelemnek minősüljön, több feltételnek kell eleget tennie. Például ha valaki elküld az anyánkba és simán felpofozzuk, az nem jogos önvédelem, mert nem volt fizikai támadás, bármennyire is fáj az anyázás. Úgyszintén nem beszélhetünk jogos önvédelemről, ha eltörjük valakinek az ujját, mert az illető folyamatosan küldi nekünk a sértő hangnemben megírt kéretlen sms-eket. Közvetlen vagy direkt támadásról akkor beszélünk, ha a támadó és védekező között nincs akadály, például kerítés, szakadék stb.

A támadás azonnali jellegének kérdése szokott némi fejfájást okozni a jogalkalmazóknak, tudniillik nincs jogos önvédelem, ha túl korán vagy ha túl későn reagálunk. Például ha a támadó lekever egy maflást, megfordul és elindul hazafelé, mi meg hátulról fejbe kólintjuk egy kővel, az bosszú, nem jogos önvédelem. Mint ahogyan az sem jogos önvédelem, ha támadónk beígéri nekünk a verést, de a kezét ki sem vette a zsebéből, és egy lépést sem tett felénk, mi meg odamegyünk hozzá, és gyomorszájon rúgjuk. Ugyanakkor az is feltétel, hogy a támadó, akinek a cselekedete ellen védekezünk, ne legyen törvényesen felhatalmazva arra, amit tesz. A legegyszerűbb példa a hatósági intézkedés. Megérkezik a rendőr, kezében a nevünkre kiállított letartóztatási parancs, nem fogjuk kidobni az ablakon. Sem a papírt, sem a rendőrt. Az arányosság nagyon fontos alkotóeleme a jogos önvédelemnek. Nincs meg az arányosság, ha a kézzel támadó agresszort agyonlőjük, vagy ha valaki egy csavarhúzóval próbálja kinyitni a kaput, mi pedig úgy akadályozzuk meg a behatolást, hogy rálövünk egy lángszóróval.

Milyen eszközöket, önvédelmi módszereket engedélyez a törvény? A törvény gyakorlati alkalmazása biztosítja-e az egyén, illetve a tulajdon agresszió elleni védelmét?

A törvény arra nem tér ki részletesen, milyen eszközöket, módszereket használhat a védekező, mit jelent pontosan az arányosság a támadás és a védekezés között. Minden esetben a jogalkalmazók – nyomozók, ügyészek, törvénybírók – feladata eldönteni, hogy egy védekezés jogos önvédelemnek minősül-e vagy sem. A törvény gyakorlati alkalmazása minden esetben egy-egy külön sztori, és rengeteg mindentől függ, hogy egy konkrét esetben megállapítást nyer-e a jogos önvédelem vagy sem.

A román jogrend hogyan működik más országokhoz, pl. Magyarországhoz képest? Mit ajánl az ügyvéd, milyen törvényes lépéseket tehetünk otthonunk, személyünk megvédésére?

A magyarországi törvénykezés ebből a szempontból pont olyan, mint a romániai, nagyon kevés különbséggel. Hogy én mit ajánlok? A problémák megoldásának legjobb módszere azok elkerülése. Sajnos olyan világban élünk, hogy egy riasztóberendezés már nem számít kirívó, különleges, extra dolognak, mint ahogy egy kamerás megfigyelőrendszer sem. Egyre többen döntenek úgy, hogy beszereltetik, mondhatni alapfelszereltsége lesz egy lakásnak, háznak. Ezek az eszközök természetesen nem akadályozzák meg a törvénytelen behatolót, de megnehezítik a dolgát, illetve a későbbiekben megkönnyítik a nyomozó hatóságok munkáját. Egy jó hangosan ugató kutya – kertes házban lakók esetében – szintén hasznos lehet. Ennyit a vagyonvédelemről. Ami a személy önvédelmét illeti, szintén a megelőzésre tenném a hangsúlyt. Kerülni kell a veszélyes helyeket, embereket és helyzeteket.

A román jog (akárcsak a magyar) a római jogrendre épül, melynek értelmezési elvei: élj tisztességesen, senkit ne sérts, kinek-kinek add meg a magáét, ugyanakkor nem minden tisztességes, amit szabad. A római magánjog világtörténeti jelentőségű, a kontinentális jogoknak napjainkig alapja. Alanyi jogot lehet szerezni, gyakorolni, átruházni, védeni, elidegeníteni, elveszteni – írja a Wikipédia.