Több éve már annak, hogy Gergely Zsolt megálmodta, majd kivitelezte a Fordított Házikót Parajdon. A bel- és külföldi turisták körében is népszerű látványosság nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek egyik kedvenc szórakozása Hargita megyében. Az ötletgazdával arról beszélgettünk, hogy miként született meg a házikó terve, amit mindenki első látásra a szívébe zár.

A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nem csak a székelyföldi tájakra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.

Amikor egészséges táplálkozásról beszélünk, sokan azt gondolják, hogy ez egy időigényes és költséges folyamat, viszont ezt okosan is lehet csinálni – véli Pirlea Alessandra dietetikus.

Az orbaiszéki Gelence műemlék temploma Székelyföld egyik legismertebb építészeti kincse, idegenforgalmi nevezetessége. A 13. század első felében, nem sokkal a tatárjárás után épült (újjá), azóta dacol az idő és a történelem viharaival.

A közelmúltban érett össze egy egész, kerek formációvá a Székelyföldön is egyre ismertebb Majd Kiderül zenekar. A 2022-ben alapított együtteshez az elmúlt években több, tehetséges fiatal csatlakozott, így már semmi akadálya, hogy elérjék álmaikat.

A versenyképes fizetésen túl a jó munkaközösség és a stresszmentes környezet, a stabilitás és a biztonságérzet, a változatosság, a fejlődési lehetőség, a sikerélmény, illetve a munka és a magánélet megfelelő egyensúlya járul hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy hosszú távon egy adott munkahelyen maradjanak az erdélyi magyar munkavállalók.

A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.

„Élettelen dolgokat kelt életre” a mozgás által a csíkszeredai Hátszegi Zsolt animátor, aki a szakma rejtelmeibe, a kreatív munkafolyamatokba is bevezet Mesterségem címere sorozatunk új részében.

A kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde építését báró Purtzell János kezdeményezte 1811-ben, 1819-ben kezdtek hozzá empire stílusban, 1822-ben fejezték be, és 1823. február 26-án kezdődött el benne az oktatás.

Aki nem indult útnak időben – a kora délelőtti órákban – Hargitafürdőre, az sízés, hódeszkázás, szánkózás vagy egyszerű kikapcsolódás, séta helyett hatalmas tumultusra, forgalmi fennakadásra, végtelen várakozásra számíthat. Így volt ez az elmúlt napokban, és ez várható egészen keddig.