Fordítva ülni meg a regionalizáció lovát

Az egyetemi oktató szerint az európai regionalizációs modell történelmi gyökerű, a különböző államok megbékéltek a saját múltjukkal, s ennek szellemében szervezték meg a saját régióikat, az Európai Unió erre a történelmi adottságra építette fel regionális politikáját. Románia viszont erre az uniós politikára akarja ráépíteni a saját régiósítási elképzeléseit, de anélkül, hogy kibékült volna saját történelmével.

A Regionalizáció és/vagy nemzeti érdek tematikájú szerda déli panelben, a Lőrincz Csaba-sátorban a Bukaresti Egyetem tanára, Valentin Stan ironikus hangnemű okfejtésében rámutatott: addig nem lehet számítani a kérdésben előrelépésre, amíg az ország vezető politikusainak mentalitásában nem történik egy radikális változás. „A liberálisok vezetője például azt mondja: neki nincs semmi baja a magyarokkal, hisz ők is emberek, jó tulajdonságokkal, akár hibákkal, mondja egyébként jószándékúan. Ők is emberek... Értik? Elismerni a magyarok emberi mivoltát, micsoda haladás! S nem beszélve Pontáról vagy Băsescuról, mert ők aztán rövidre tudják zárni a problémát” – érzékeltette a helyzetet Stan. Az egyetemi tanár szerint az, hogy a Székelyföldön többségben élőket be akarnák olvasztani olyan közigazgatási régiókba, amelyekben már más volna a többség, érintheti a nemzeti kisebbségekről és a közigazgatásról szóló keretegyezményeket, s erről beszélni teljesen legitim téma, akárcsak az, hogy Székelyföldön mindenkinek ismernie kellene a román és a magyar nyelvet egyaránt – ehelyett a miniszterelnök a szélsőségesség bélyegét ragasztja az ilyen megfogalmazásokra.

Andrea Carteny, a Római Egyetem Kelet-Európa-szakértője nem Dél-Tirolban élő olaszként mégis a Székelyföld és az észak-olaszországi tartomány közötti párhuzamra mutatott rá. Kifejtette, Székelyföldön megtalálni ugyanazt a történelmi, kulturális modellt, mint Dél-Tirolban, itt is hagyománya van az önrendelkezésnek, nagy különbség viszont a jelenlegi helyzetben, hogy míg Dél-Tirolban az olaszok is tanulnak, ráadásul kedvvel az iskolában németül, a Székelyföldön a románoknak nem oktatják a magyar nyelvet.

Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt alpolgármestere szerint a Székelyföldön élő népek egymás értékeit kellene erősítsék, nem a beolvasztásban, de nem is a szeparatizmusban kellene gondolkodjanak.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szociológusa rámutatott: Kelet-Európában az államok érdekeit nem lehet elválasztani a nemzeti érdekektől. „A hangsúly nem a politikai diskurzuson van, hanem azon, hogy mit cselekednek, intézményesítenek az államok közjogi, közigazgatási értelemben. A nemzeti érdekek közötti konfliktus itt mindjárt megragadható” – fogalmazott a szociológus.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke ugyanezen gondolatmenetben rámutatott: egyesek Bukarestben most úgy gondolják, hogy a román nemzeti érdek az, hogy Románia homogén nemzetállam legyen, s ennek rendelik alá a regionalizációs törekvéseket is, de a perifériákon vannak olyanok, akár Olténiában is, akik szerint az volna a nemzeti érdek, ha erősítenék a régiók szerepét. Az elnök szerint a románságnak „ki kellene gyöngyöznie” magából egy olyan politikai erőt, amelyik őszintén fel merné vállalni a regionalizáció vagy akár a föderalizmus témáját azért, mert ez az ország valós érdeke. „Mi magyarok meg kell teremtsük az egységet az elképzeléseink között, úgy látom, nem állunk ettől messze, bár a parlamenti képviseletet monopolizálni óhajtó RMDSZ nem fogalmazott meg még erről egy konkrét elképzelést” – mondta a politikus. Toró szerint ugyanakkor szükség van arra is, hogy a magyarság felhagyjon azzal a kényelmes állásponttal, hogy Bukarestben a politikai képviselet megoldja a problémáikat, s összefogva „megmutatja a közösség erejét”, mutatott rá Toró, hozzátéve: a Néppárt egyedül kevés ehhez, s ő kíváncsi volna már az RMDSZ „utcastratégiájára” is.