Eltörölték a kötelező belföldi játékost a kosárlabda-bajnokságban

Carmen Tocală szövetségi elnök a belföldi játékosokat protezsáló szabály eltörlését akkor vetítette előre, amikor a válogatott csúnyán leszerepelt a B-osztályos Eb-selejtezőkön. Úgy vélte, az a tény, hogy akkor is helyük van a csapatban, amikor ezt nem érdemlik meg, csupán a szabály következtében, nem motiválja kellőképpen fejlődésre a belföldi játékosokat, akiket ráadásul érdemtelenül túlfizetnek a klubok, hiszen az igazán jó román kosaras olyan ritka, mint a fehér holló. Márpedig ezzel a szabállyal csak az a klub számíthatott jó teljesítményre, amelynek jó képességű belföldi játékosai is voltak.

A szabály eltörlésének ellenzői, akiknek az élére Virgil Stănescu, a marosvásárhelyi BC Mureş (volt) játékosa állt, azzal érvelt, hogy a fiatal román kosárlabdázók előtt ezzel teljesen bezárul a kapu, lehetetlenné válik a fejlődésük, s éppen a válogatott eredményei fogják megsínyleni a szabály eltörlését. Miután azonban a legtöbb klubnak alapvető érdeke volt a költségek csökkentése, s nyílt titok, hogy a nemzetközi piacról olcsóbban lehet játékosokat szerződtetni, illetve kötelező szerepeltetésük eltörlésével a belföldiek ára drasztikusan csökkenni fog, a javaslatot elfogadták.
Ennek értelmében a 2012-13-as bajnoki idénytől akár a teljes mérkőzést végigjátszhatják a csapatok csupán idegenlégiósokkal, az egyetlen korlátozás, hogy hat külföldinél több nem szerepelhet a mérkőzés jegyzőkönyvében. Kompenzálásképpen azt is rögzítették, hogy a 2013-2014-es bajnokságtól kezdődően az első negyedben kötelező módon játszania kell egy 22 évesnél fiatalabb belföldinek. Ráadásul ősztől párhuzamosan U-22 bajnokságot, jövőtől U-18 bajnokságot szerveznek az élvonalbeli csapatok számára.

A profi liga bevezetését vetíti előre, hogy az A osztályt Nemzeti Liga váltja, amelyben az ellenkező hírekkel ellentétben nem lesz 18 csapat, hanem 16 marad. Virgil Stănescu ugyan 12 csapatos ligát javasolt, de ezt érdemben nem vették fontolóra. Átnevezték az alacsonyabb szintű bajnokságokat is, a B osztályból 1. liga (maximálisan két külföldivel), az U-23 bajnokságból 2. liga (korlátlan számú amatőr külföldivel), míg a megyei bajnokságokból (ahol létezik) 3. liga válik.
Egy további lényeges döntés a nemzetközi szereplés kötelező tételét is szabályozza, hisz a többi sportággal ellentétben, amelyekben nyilvánvaló volt, hogy a rangsor legjobbjai indulhatnak az európai kupákban, kosárlabdában ez eddig esetleges volt, a klubok szubjektív döntésének következménye. A határozat értelmében a bajnok hivatalból indul vagy az Eurochallenge kupában, vagy ha megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, az Eurokupában, a kupagyőztes az Eurochallenge-ben. A bajnoki második helyezett az Eurochallenge selejtezőiben vesz részt, míg a harmadik helyezett és a kupadöntős esetenként az Eurochallenge selejtezőiben, vagy a Balkán Ligában. Arra nem tér ki a szövetség közleménye, hogy mi történik, ha átfedések vannak (mint például Temesvár esetében, amely kupadöntős volt, de az első két hely egyikét is megszerzi), illetve hogy miként dől el, hogy Eurochallenge-ben, vagy Balkán Ligában indul egy klub.