Amikor az első székelyudvarhelyi Észolimpiászon először láttam a fiatalokat játszani a Six MaKING-gel, egy komplexebb amőbajátéknak gondoltam.
2014. április 06., 20:072014. április 06., 20:07
2014. április 08., 16:502014. április 08., 16:50
Egyszerűsége, pár soros szabályzata akkor nem tudott elvarázsolni. Közel fél év telt el, amíg először kézbe vettem a játékot és élesben kipróbáltam én is. Addig is rengeteg dicséretet hallottam róla, ezért úgy gondoltam, amatőr logikaijáték-kedvelőként meg kell adnom a bizonyítási lehetőséget ennek az absztrakt társasjátéknak. Az első pár játékban még szoknom kellett a felépítését, ám gyorsasága és folyamatos változása, átalakulása hamar elvarázsolt.
Kimeríthetetlen mélységet jelent számomra az, hogy minden lépés után más-más állással találjuk magunkat szembe. A Six MaKING-ben folyamatosan támadni kell, szinte nincs védekezés, csak ellentámadás. A sakkal ellentétben itt két-három lépést érdemes előre látni, ellenfelünk az állandó transzformációkkal könnyen keresztülhúzhatja terveinket. És meg is fogja tenni.
Egy egyszerű, letisztult építős játékról (stacking game) van szó, melynek igazi komplexitását a szinte végtelen számú lépés és háromdimenziós mélysége adja. Vigyázni kell vele, mivel nagyon gyorsan beszippantja a játékost, és függővé válhat. Aztán már csak az jár a fejében, hogy mikor játszunk még egyet.
(X)
szóljon hozzá!