Római-kori kiállítás a marosvásárhelyi Várban

Egy rekonstruált halotti máglyát is láthatnak a látogatók

A Zilahtól alig 8 kilométerre fekvő Porolissum, várossá növekedett római katonai tábor és erődítmény volt a Kr. u. II. század elején. A Traianus császár idejében alapított, majd Caracalla császár idején, a III. század kezdetén újra benépesített helyőrség és város templomokkal, fórummal, temetőkkel, amfiteátrummal is rendelkezett, de egyúttal vámként is működött a Napoca (Kolozsvár) felé vezető út mentén. Nicolae Gudea egyetemi tanár a megnyitón elmondotta, ez a legnagyobb és legjelentősebb római kori archeológiai telep az országban. Az erődítés és a város feltárásánál romániai, szlovák, holland fiatal kutatók elektromágneses készülékekkel keresték a föld alatt rejtőző maradványokat a feltárásnál főként fiatalok vettek részt, Bajusz István egyetemi tanár vezetésével – mondotta el a megnyitón a fő szervező, Pánczél Szilamér Péter, a Maros Megyei Múzeum munkatársa. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatóiból és kutatóiból, illetve hazai, angliai és magyarországi szakemberekből, hallgatókból és önkéntesekből álló kutatócsoport számos 2–3. századi római hamvasztásos sírt, két kőből épített sírkertet, egy ókori útszakaszt, valamint egy 12–15. századi középkori temetőrészletet tárt fel.

Egy hétéves kislány síremléke

2008-ban született döntés arról, hogy a leletanyagból vándorkiállítást szervezzenek. A látogató betekintést nyerhet az itt élő római emberek mindennapjaiba, képet alkothat az öltözködési szokásokról, betegségekről, gyógymódokról. A római temetőn átvezető valóságos – a kiállításon filmen bemutatott – út mentén barangolva megcsodálhatja a megtalált ritka művészi értékű leleteket. A legérdekesebb mind közül egy 7 éves kislány, Cleopatra egyedülálló síroltára. Az oltárkő felső mezőjében a halott kislány neve, életkora szerepel, az alsóban az oltárkövet állíttató neve. Innen tudjuk, hogy a kislány apja, bizonyos Martinus (Márton) volt, aki – a felirat szerint – „házban született rabszolga”, a vámállomás hivatalnoka. Nem volt ritkaság a császárkori Rómában, hogy fontos állami tisztségeket rabszolgák töltöttek be. Az ásatások során megtalálták az oltárkő koronázó elemét is, ez teszi a leletet európai szinten is egyedülállóvá.

Középkori temető

A régészek két évvel ezelőtt feltártak egy keresztény temetőt is. A római-kori épületek fölött megtaláltak egy több mint 30 ember maradványait rejtő sírkertet, ahonnan III. István és Károly Róbert korabeli ezüst érmék kerültek felszínre. És ugyanitt volt egy római-kori kőkeretes sír amelyet többször is megbontottak – valószínű a középkor folyamán –, hogy alkalmassá tegyék újabb holttestek befogadására. Joggal feltételezhető, hogy a római castrum helyén I. Géza király fia, Álmos herceg (1075-1127) a Szentföldi néhány hónapos zarándokútról hazatérve bencés (premontrei) monostort építtetett ezen a helyen, amelyet Szent Margitnak szentelt. Az itt kifejlődött település tovább élt, s a temetője leleteiből állítottak ki két csontvázat is a vándorkiállításon.

A középkori temetőből előkerült csontvázak

A Marosvásárhelyen csaknem négy hónapig állomásozó hiteles régészeti leleteket felsorakoztató tárlat, a kort bemutató filmek (Körmöczki Zoltán alkotásai), ruházati cikkek, használati eszközök viszik át a látogatót egy rég letűnt korba. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem diákjainak, a Maros megyei, a Szilágy megyei történelmi múzeumoknak, az ELTE geofizikai tanszékének, a Kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézetnek és az Erdélyi Történelmi Múzeumnak, köszönhetően létrejött kiállítást június 5-ig tekintheti meg a Maros megyei közönség, utána Kolozsváron, majd Zilahon állítják ki újra.