Operett nemzeti ízzel

Úgy tűnik, Somogyi Szilárd rendező, ha operettről is van szó, mindig keresi a komoly témát. Tavaly az Isten pénze című világhírű musicallel ajándékozta meg a csíki közönséget, amely egy karácsonyi megváltás történetét mesélte el.

Ezúttal nemcsak a színpadi mű adaptálói magyarok, hanem a szerzői is. Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre 1930-ban bemutatott operettje nemzeti érzelmű töltést is tartalmaz, mert az operettek megszokott romantikus vezérfonala mellett szól a történelmi Magyarországot szétszakító versailles-i béke kiváltotta tragédiáról, de a zárójelenetben az újjászületés reményét előlegezi meg. 

Az első világháború miatt következik be a főhősök, Viktória (Kiss Bora) és Koltay István kapitány (Kosztándi Zsolt) fordulatokkal teli története. Az utóbbi tisztiszolgájával, Jancsival (Bilibók Attila) orosz fogságba esik. Menyasszonya, Viktória viszont úgy értesül, hogy szerelme meghalt a fronton, így elfogadja John Cunlight amerikai nagykövet (Fülöp Zoltán) házassági ajánlatát. Viktória diplomata feleségként járja a világot, Japánban találkozik újra az orosz fogságból megszökött egykori jegyesével, és ettől kezdve bonyolódik a cselekmény.

Persze e műfajra jellemzően végül ez a történet is happy enddel végződik: a két szerelmes újra egymásra talál, az amerikai nagykövet igazi gentleman, és megérti, hogy nem állhat az ifjak közé, így elengedi szíve választottját.

A felvázoltak alapján úgy tűnhet, hogy egy szokványos operettel van dolgunk, de a Viktória több ponton is rendhagyó. Egyfelől, két táncos komikus és két szubrett szerepel benne, több humoros jelenetre adva alkalmat, másfelől, amint a bevezetőben is említettük, a történetet jól beágyazták a történelmi események közegébe. Érdekes, hogy ugyanaz a Lesz még úgy, mint valamikor rég című dal többször felcsendül, és minden helyzetben más a hangulata, értelme, hol személyes sorsra vonatkozik, hol az egész nemzetére.

Az operett a harmincas években zeneileg is újdonságnak számított, mivel Ábrahám Pál zeneszerző nagyon egyedien ötvözte a dzsesszzenét a magyaros operettzenével, nótákkal, így ebben a vonatkozásban most is megfelelő aktualitással bír, nem véletlen, hogy akkoriban meghódította Budapest és Bécs után Európa nevesebb színpadjait.

Jó választás volt a Csíki Játékszín esetében élőzenével színre vinni az operettet, Bene Zoltán zenei veztő kitűnő munkát végzett, a színészek hangregisztereire alapozta a dalokat, nagyon jól szólt, nem tűnt mesterkéltnek az előadás. Különben a pénteki bemutatónak elterjedt a jó híre, így vasárnap este, a második előadáson is alig került üres szék.

Elmaradnak az előadások november utolsó hetén

A Csíki Játékszín értesíti kedves nézőit, hogy a november 26., 27. és 28-ra tervezett Viktória-előadások betegség miatt elmaradnak, és január 7., 8., 9-én kerülnek újra műsorra. A jegyek visszaválthatók, illetve felhasználhatók az új időpontokban.