Nyári művészeti esték Nyárádszeredában

Péntek este több művészeti terület képviselői, helyi és marosvásárhelyi művészetszeretők népesítették be a Székely Kaszinót és udvarát. A találkozások vagy épp ismerkedések, beszélgetések után Losonczi Csongor, a nyári művésztábort működtető testvérpáros egyike köszöntötte a vendégeket, majd a marosvásárhelyi Fekete Zsolt (Lovacska) fotóművész mutatta be az ugyancsak vásárhelyi Birtalan Zsolt (Kölök) fotó- és montázskiállítását. Az alkotó nem lehetett jelen, de elküldte üzenetét: képei nem hozzák a tökéletességet, csak hordozzák annak lehetőségét, és amit láttatni szeretne, azt a hibákkal együtt kell látni.

Ezután Tamás Kincső A Csinált-patak állatkertje című novelláskötetének bemutatójára került sor. A szerzővel Vida Gábor marosvásárhelyi író beszélgetett, s ennek során kiderült, bár nem az első kiadványa, szerző ezt tartja első könyvének. Azt is bevallotta, gyógyszerészként dolgozik, ezért engedhette meg magának, hogy két évig tanuljon „írni”. Ebben a könyvében a környező világot próbálja „befogni” és nem önmagát beleírni a központi figura, a nő révén, továbbá kezdetekben állatok voltak a szereplői, később emberek is.

A könyvbemutató után a marosvásárhelyi Dzseztán együttes, valamint a székelyudvarhelyi Momó és Baba Jam zenélt.

Ila Gábor, a Dzseztán együttes tagja úgy véli, ahogy a kortárs zenében is romlanak a tendenciák a zenei oktatástól a „fogyasztói” oldalig, tehát a negatív témák elkerülhetetlenek, azért jó, hogy vannak ilyen események, amelyek pozitív példákat is felvillantanak. A zenész úgy véli, Székelyföld kulturális infrastruktúrájának többsége pártok vagy pártok által finanszírozott egyesületek kezében van, ezért az érvényesülés érdekében a művészek többségének „pozicionálódni” kell. Losoncziék ki tudtak lépni ebből a megkötöttségből, és szerényebb körülmények között is tudnak kulturális eseményeket, művészeti esteket szervezni. Ezzel paradigmákat is megdöntenek, miszerint a nagyvárosi lakosság nem megy vidékre kultúrát „fogyasztani”.

Losonczi Csongortól megtudtuk, a most megnyitott Kaszinó egy hónapig, azaz a szeredai városnapok végéig nyitva lesz, szeretnék addig bemutatni a nyárádmentieknek testvére tavalyi és idei festményeit. Azután a kollekciót Kolozsvárra szállítják, ahol Losonczi Béla egyéni kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A mostani megnyitóra több művészeti ág képviselői jöttek el, hisz Losoncziék befogadó művésztelepet szeretnének.

A tavasz végén megismerkedett egy marosvásárhelyi férfival és magyarországi párjával, akik épp a Nyárádmentén szeretnének megtelepedni, és akik a megnyitóra gyógynövényeikből hoztak, hogy itt teát főzzenek az alkoholt kerülőknek. A következő egy hónapra nem szerveztek be előre programokat, egyelőre Béla festeget a műteremben, de természetesen várják művész barátaikat is.

Az elmúlt évektől eltérően Csongor most minden energiáját arra fordítja, hogy a már meglévő, és akár ezres nagyságrendűre tehető néprajzi tárgygyűjteményét tovább gyarapítsa, mert nem titkolt célja – és ebben már a helyiek is kezdik támogatni –, hogy nyárádmenti térségi néprajzi múzeumot létesítsen a kisvárosban. Persze, ehhez elengedhetetlen lenne egy új épület vagy a jelenlegi újjáépítése, hogy megfelelő körülményeket és helyet biztosítsanak a már most meghatározónak nevezhető gyűjtemény elhelyezésére. Ez egy száz-százötven évvel ezelőtti életmódba enged visszapillantást, de a falusi kultúrház méretű nagy teremben már nem férnek a tárgyak, ezért mindenkinek egy méltó hely biztosításán kellene gondolkodnia, dolgoznia – véli Csongor.