Mindenki Székely Könyvtára

– Több mint egy éve indították útjára a Székely Könyvtár sorozatot. Milyen érdeklődéssel fogadták az olvasók ezt a kezdeményezést, vásárolják-e a könyveket?

– A sorozat útjára indításakor nagyon számítottunk a Székelyföld folyóirat előfizetőire, de érdekes módon a Székely Könyvtár előfizetői nem feltétlenül a folyóirat állandó olvasói közül kerültek ki. Hogy ez mitől alakult így, azt majd az olvasásszociológusok fogják megmagyarázni, a lényeg, hogy egy év alatt így is több mint 150 előfizető vásárolta meg a könyvsorozatot. Persze, ez a szám még nagyon messze van az általunk elképzelt 500 előfizetőtől, de abban biztos vagyok, hogy a könyvek nem fognak a nyakunkon maradni. A minap, a raktárunkban kajtatva, jómagam is meglepődtem, hogy a Székely népballadákból, illetve Bözödi György Székely bánja című kötetéből ezer példányból alig maradt néhány! Ezek szerint szabadeladásban is fogynak a könyveink! – vontam le magamnak a következtetést. Persze, napilapokban, óriásplakátokon is hirdetjük a sorozatot, a tapasztalat viszont az, hogy még mindig a könyvbemutatók, az olvasókkal való személyes, közvetlen találkozások jelentik a legjobb „reklámot”. Igyekszünk is minél több helyre, a legeldugottabb falvakba is eljutni a könyvsorozattal.

– Eddig 15 kötetet jelentettek meg. Kérem, mutassa be röviden a legutóbbi öt kötetet.

– Hermányi Dienes József, Tomcsa Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Király László a Székely Könyvtár legújabb minisorozatának szerzői; merem remélni, hogy őket nem kell bemutatni a Székelyhon.ro olvasóinak. Ajánlom ugyanakkor a sorozat honlapját, ahol a könyvek szerkesztői röviden ismertetik az általuk gondozott köteteket. Ha szabad, akkor én Király László Álmodott vers című költeményével ajánlanám ezt a legújabb minisorozatot (rövid versről van szó, mindenki könnyen megtanulhatja): „A háborúknak vége mind. // Elpusztultunk törvény szerint. // Nincs már világ se bent, se kint. // S a költő hangja szól megint. // Minden holtat a jóra int.”

– Honlapjukat böngészve rábukkantam, hogy létezik a Székely Könyvtárnak egy digitális változata, ahol a könyvismertetőkön kívül néhány alapvető művet olvasni is lehet. Céljuk, hogy azok is hozzájussanak a székelyföldi irodalomhoz, akik rossz anyagi helyzetben vannak?

– A Digitális Székely Könyvtárral főleg a fiataloknak szeretnénk udvarolni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az idősebbek családi könyvtárában ott lehet egy-egy, általunk újra kiadott könyv, de a Székely Könyvtárnak akkor lenne értelme, ha a fiatalok olvasnák. Ők viszont (egy kicsit a divatnak is hódolva) szeretik letöltögetni a könyveket az iPad-re, ezért úgy gondoltuk, hogy egy idő után elérhetővé tesszük a könyveket digitálisan is. Hogy miért épp PDF-formátumban, arra egyetlen (nagyon ütős) érvünk van: kár lenne, ha elsikkadna a könyvek (és a könyvkiadás) egyik legszebb része, a tipográfia. Nem beszélve arról, hogy az iPad-re nem lehet felragasztani az előfizetőknek járó ex libris-eket, a kötetekhez szorosan hozzátartozó Siklódy Ferenc-grafikákat.

– Lehet-e már tudni, hogy mi jelenik meg a következő minisorozatban?

– A sorozat 16. darabja a Székely népdalok című kötet lesz (hogy kottákkal-e vagy azok nélkül, az még kérdéses). Aztán következik Kőváry László Székelyhonról című kötete, ami megelőlegezte Orbán Balázs monográfiáját, A Székelyföld leírását (s ami, ha jól tudom, 1846 óta nem jelent meg újabb kiadásban, csak válogattak belőle). A 18. kötet Márton Áron válogatott írásait és beszédeit fogja tartalmazni; a 19–20. kötetbe pedig két, nemrég elhunyt kortársunk, Szabó Gyula és Páll Lajos írásaiból válogatunk majd. Tehát „erős” könyvek következnek ősszel is, csak legyen olvasó, aki elolvassa őket!