Az ördög megint Csíkban

Többnyire folyóiratokban közölték már ezeket az írásokat – emelte ki lapunknak a szerző, de így összegyűjtve nem láttak még napvilágot ezek a művek. Szóval, már bizonyos szinten le is vannak „tesztelve” ezek a novellák –mint mesélte a szerző –, a Béla kézre kerítését például eltérő fogadtatásban részesítették. Egy felolvasó körúton elhangzó művét a magyar szakos tanár vezetésével a diákok komoly arccal elemezték, következtetve zordan Molnár Vilmos abszurd stílusára, ugyanez az írás egy humorfesztiválon – ahol felolvasása közben nagy nevetést váltott ki – díjnyertes lett.

Jellemző ez a szerző többi novellájára is: előfordul, hogy fontos létkérdéseket firtat, amelyek gondolkodásra ösztönöznek, viszont legtöbbször alkotói játékot folytat, Bodor Ádám nyomán ugyanis ő is azt tartja, hogy az élet által megírt történeteket nem érdemes még egyszer papírra vetni. Szerinte érdekesebb a képzelet által teremtett helyzetekkel játszani. Természetesen azért a valóságból vett példák is megfelelő kozmetikázással jelen vannak ezekben a novellákban. Van ugyanis, amiből meríteni, az igazi székely humor a mindennapi életben fellelhető, még akkor is, ha az egyik csíkszeredai társadalomtudós, egyetemi tanár olyan szakdolgozatot tett közzé, melyben arra következtet, hogy nincs jelen – véli a szerző. Molnár Vilmos szerint, azért hibázott az illető, mert ingázó munkásnők hajnalban lezajló beszélgetéseit „hallgatta ki”, és erre építette következtetéseit.

Haklik Norbert budapesti író például azért járt Székelyföldön, ahol György Attila kalauzolta körbe, hogy tanulja meg a nálunk dívó zsargont. Ebből született a Big Székely Só regénye, amely a magyar fővárosban nagy sikert aratott, még akkor is, ha az itteni ember valószínűleg nem találja meg benne a sajátos székely humort – mondta Molnár. Hozzátette, nyilván az sem igaz, hogy csak Tamási Ábeljei lakják ezt a földet, de néha van szerencséje elcsípni az embernek, főleg a korcsmákban, egy-egy emlékezetes – ahogy errefelé nevezik – szívató beszélgetést. Egy ilyen tapasztalat nyomán született például Molnár Az ördög megint Csíkban című novellája, amely a kötet címadó műve is.