Fotó: Veres Nándor
Folklorizált változatban adja elő a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Petőfi Sándor eposzparódiáját, A helység kalapácsát. A sóvidéki kalapács ősbemutatóját csütörtökön este hét órától tartják a csíkszeredai városi művelődési házban, az előadást pénteken 19 órától megismétlik.
2014. február 25., 16:552014. február 25., 16:55
2014. február 25., 17:302014. február 25., 17:30
„Azért választottuk Boka Gábor rendezőt, mert tudtuk, hogy alkotótársként kezel minket” – emelte ki a produkcióról szóló sajtótájékoztatón az együttes igazgatója, András Mihály. Úgy véli, mivel Petőfi egyes költeményeit népdalként énekelték, nem vétettek azzal, hogy a népzene, néptánc nyelvezetére építették rá a cselekményt.
A rendező az eredeti mű népszerűsítését is lényegesnek találta
Bokát Petőfi humora ragadta meg, illetve a szereplők erős és pontos karakterábrázolása. A rendező kifejtette: minden előadásnál át kell gondolni azt is, hogy milyen koreográfussal dolgozik együtt. Mindenképp „székely harisnyás táncot” szerettek volna felhasználni, így Kovács Norbertet (Cimbi) és feleségét, Gaschler Beátát választották, akik bár Magyarországon élnek, sokat jártak Udvarhelyszéken, Székelykeresztúron, és nagyon jól ismerik a sóvidéki táncokat. A rendező szerint minden gyermek kellene olvassa ezt az eposzt, azért is tartotta fontosnak az előadást, mert szerinte ez a nézőkre ösztönzően hat majd, hogy a könyvespolcról a Petőfi-művet levegyék.
Színház a színházban
Mint kiderült, jelentősen módosult a forgatókönyv, a rendező ugyanis az eredeti nyolcszereplős (hat férfi és két nő) felállás helyett természetesen az egész tánckarra szabta a művet. Itt a színház a színházban jelenik meg olyan módon, hogy egy sóvidéki falu mulatságára, báljára érkezik egy vándortársulat, ennek keretében adja elő Petőfi hőseposzát. Boka elárulta, hogy már a forgatókönyv írásánál, jól ismerve a táncosok jellemeit, képességeit, tudta, kinek milyen szerepet szán. Hasonlóan a János vitéz című táncjátékhoz, stílusgyakorlatokat végeztek, így a táncosok elképzeléseit is sikerült az egyes jelenetekbe bevonni.
A rendező drámát is beleszőtt a mű átiratába, hiszen itt a cselekmény a 19. század ötvenes éveiben történik, a szabadságharc leverése után. A farsangi mulatságon megjelennek Ferenc József elnyomó csendőrei, akik a vándorszínészeket igazoltatják. A konfliktus is ebből származik, mivel a társulat színészei, amelynek tagjai Blaha Lujza szülei (a nemzet csalogányának édesapja Reindl Sándor honvéd őrmester volt, aki a forradalom leverése után Váradi Sándor álnéven vándorszínész lett, édesanyja pedig Ponti Lujza színésznő – a szerk.), titokban a kabátjuk alatt viselik a kokárdát.
szóljon hozzá!