Vendégségbe jön a Kolozsvári Magyar Opera és a Krétakör

Az opera ritka vendég marosvásárhelyi színpadon, ezúttal azonban a Kolozsvári Magyar Opera Álarcosbálját bérletes vendégelőadásként hirdette meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. A mecénás és bemutató bérletek tulajdonosai nézhetik meg a március 12-én sorra kerülő Verdi-operát, az Álarcosbált. Egyeztetési nehézségek miatt egyszer játsszák az előadást Marosvásárhelyen – tudtuk meg a Nemzeti irodalomi titkárától, Kiss Éva Evelyntől, így érdemes igyekezni a jegyvásárlással a nem bérletes operakedvelőknek is.

A Kolozsvári Magyar Opera előadását a mai magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb rendezőegyénisége, Ascher Tamás, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora rendezte, az operát a kolozsvári születésű népszerű zeneszerző, operarendező, Selmeczi György vezényeli. Az operát román és magyar nyelven is feliratozzák, így nyelvi akadálya nem lesz a megtekintésnek.

Trilógia: film, opera, színdarab

Pár nappal a Kolozsvári Opera vendégjátéka utána a budapesti Krétakör érkezik A papnő című előadással Marosvásárhelyre. A produkciójuk azért is különleges mert 14 erdélyi diák szerepel a darabban – tudjuk meg az előadás rendezőasszisztensétől, Juhász Bálinttól. A március 14-én sorra kerülő előadás a Krétakör saját produkciója, ők találták ki, ők írták. Az előadás egy trilógia harmadik része. A Krízis trilógia a Gát család története: az egyes részekben a család három tagját különböző előadóművészeti formákban mutatják be. Az első rész a tizennyolc éves fiú, Gát Balázs álomszerű utazása/felnőtté válási kísérlete egy filmben, a második részben a családfő, a 45 éves gyermekpszichiáter, Gát Gyula története bontakozik ki kamaraopera formájában, a harmadik rész – ezt láthatja a vásárhelyi közönség – színdarab, az anya, Gát Lilla története. A papnő című előadásban az egykoron ünnepelt fővárosi színésznő egy Budapesttől távoli magyar falu elkötelezett drámapedagógusaként dolgozik, az ő története az előadás. Mivel a Krétakör – régen színház volt, ma már inkább produkciós iroda – a távoli magyar falu iskolájába távoli gyerekeket keresett, így Erdélybe jöttek.

Erdélyi gyerekek magyarországi darabban

A színházi előadás diákszereplőit a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely bevonásával romániai magyar diákszínjátszó csoportok körében meghirdetett program során választották ki, az előadást pedig innovatív színház-pedagógiai eszközök alkalmazásával hozzák létre.

Sepsiszentgyörgyön egy tábor keretében választottak ki 50 gyerekből 14-et a darabba. Hargita, Kovászna és Brassó megyei szereplők kerültek az előadásba, akikkel Angyaloson próbáltak és forgatták le az előadáshoz szükséges filmjeleneteket is, majd végül ősszel Budapesten egy hetes főpróbaidőszak és 5 előadás következett.

Csíkszeredában és Vásárhelyen

Kérdésünkre a darab rendezőasszisztense elárulta, nem kis szervezési munkát igényelt, hogy a határon túli szereplőket összehozzák egy darabba. „Bonyolult szervezési kérdés volt, főleg azért, mert volt több olyan hátrányos  környezetből érkező gyerek, akiknek a hivatalos papírjai sem voltak rendben, tehát rengeteg utánajárást igényelt, hogy egyáltalán legyen személyije például. Nagyon vegyes szociális háttérből jönnek a gyerekek: van, aki művészeti képzésben részesül Sepsiszentgyörgyön, van aki Böjte Csaba tusnádfürdői árvaházában lakik” – jegyezte meg Juhász Bálint.

Az előadást két erdélyi településen mutatják be, március 13-án a Csíki Játékszínben, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti színpadán. A produkcióval később ismét a budapesti nagyérdemű találkozhat, de május folyamán külföldi fesztiválokra is elviszik az előadást, Belgiumban, Litvániában és Ausztriában láthatják majd.