Ő sosem sírna, de távozását megsiratták

Koszika becenévre hallgat, és folyton mosolyog

Múlt évben a magyarországi Megasztár sztárja volt egy ideig, idén a Pro TV tehetségkutatójában, a Vocea României című műsorban tűnt fel Koszorús Krisztina. De aki esténként kávézókba, klubokba szokott járni, az biztos élőben is hallotta már – hiszen hol az egyikben, hol a másikban énekel –, s  azt is tudja róla, hogy a 22 éves énekes Koszika névre hallgat leginkább. Ezúttal is egyik fellépése előtt találkozunk a Színház téri kávézóban. Mosolyog folyton, pedig egy nappal azelőtt nézte újra, ahogy kiesett a tehetségkutatóból, s elmondása szerint rosszabbul esett a televízióban látni ezt, mint átélni.

Egzotikumnak számított minden szempontból

Pedig a 22 éves lánynak eszébe sem jutott Románia hangja lenni, valamelyik ismerőse nevezte be titokban a válogatóra. Koszika meg is lepődött, amikor a Pro Tv-től felhívták, hogy akkor mikor jön Bukarestbe. A szintén amerikai, The Voice mintára létrehozott Vocea României végül is elnyerte Krisztina tetszését, úgy véli, a műsor forgatókönyve és az egész show jól kitalált formátum szerint működik. A négy edző – Loredana, Smiley, Marius Moga és Horia Brenciu – háttal ülve hallgatja a válogatóra érkezett énekeseket, majd aki úgy gondolja, hogy tetszik neki, amit hall, az meg fordul, ezzel is jelzi, hogy szívesen látná csapatában a versenyzőt.

Koszika válogatóján előbb Smiley, majd Horia Brenciu is megfordult, így a lánynak kellett választania, hogy melyik „edző” csapatában énekelne szívesebben. Krisztina már csak azért is Brenciut választotta, mert a közönség közben Smiley nevét kiáltotta, a 22 éves marosvásárhelyi lány pedig szereti a különcködést.

A múlt heti adásban a 16 éves Iuliana Puşchilával énekelt duettet, az „edzőnek” pedig választania kellet

Ezen a tehetségkutatón is minden szempontból különlegesnek számított: a fenékig érő hosszú haja, az általa képviselt zenestílus, de a magyarsága is „egzotikummá” tette Koszorús Krisztinát.

„Mindenkinek mondtam, hogy beszéljenek lassan, mert én unguroaica vagyok. Egzotikum volt a magyarságom, akik a kulisszák mögött dolgoznak, azoknak nem számít, hogy magyar vagy, vagy sem, de a bulvár média már elkezdett cikkezni arról, hogy jöttem, hogy a románoktól ellopjam a Románia hangja címet” – mondja a lány, aki igyekszik nem törődni a rosszmájú cikkekkel és megjegyzésekkel.

„Az lett volna a veszteség, ha ülök itthon a babérjaimon”

Horia Brenciu két hétig foglalkozott 12 mentoráltjával, köztük Koszikával is, aki ez idő alatt rengeteget tanult. „Annyian kérdezik, hogy miért veszek részt ilyen tehetségkutatókon, amikor nem az én stílusom. Nem azért mentem ide is, hogy engem fényképezzenek, filmezzenek. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen egy ilyen verseny, mi folyik a kulisszák mögött. Milyen egy profi zenekarral dolgozni, hiszen végig élő zenekar van a hátad mögött, s nem olyan emberek, akik tegnap kezdték a szakmát. És bekerülhettem Horia Brenciu csapatába, aki egy hihetetlen jó fej, sokat tanultam tőle. Hogy mit nyertem még? Meghívott énekelni Kolozsvárra vele és a zenekarával, ezt nem is reméltem volna” – mondja lelkesen, annak ellenére, hogy tudja: edzője miatt nem lehet már a műsorban. A múlt heti adásban a 16 éves Iuliana Puşchilával énekelt duettet, az „edzőnek” pedig választania kellett, hogy a két lány közül melyik maradjon versenyben.

Ha Krisztina nem is, az őt hazaküldő edzője elsírta magát, a román bulvársajtó pedig Horia Brenciu könnyeitől volt hangos

Brenciu végül nem Koszikát választotta. „Újraélni a műsort, teljesen más dolog volt, mint résztvevője lenni az egésznek. Amit levetítettek összevissza volt vágva. Ennél jóval több minden történt, Brenciu húsz percen keresztül nem volt képes dönteni a színpadon, álltunk, s mindenki vitatkozott, a közönség tapsolt, hogy válasszon végre” – avat be a kulisszatitkokba Koszika, majd bevallja, kicsit elszomorodott, hogy nem rá esett a választás, de nem kezdett volna el sírni, „soha semmi pénzért”. „Nem a büszkeség miatt nem sírok, hanem mert annyi mindent kaptam ettől a versenytől, hogy semmiképpen sem egy veszteség az egész. Az lett volna a veszteség, ha ülök itthon a babérjaimon és nem megyek el, hogy megpróbáljam”– összegzi. Ha Krisztina nem is, az őt hazaküldő edzője elsírta magát, a román bulvársajtó pedig Horia Brenciu könnyeitől volt hangos, de még a Pro Tv is ezzel reklámozta az előre felvett műsorát.

Közben zeneelméletet is tart

„Aranyos volt, őszinte könnyei voltak, hiszen nagyon megszeretett minket, mind a 12 embert, aki az ő csoportjában volt. Ezzel a kislánnyal, akivel énekeltünk, mindig mi voltunk a példakép a többiek számára. Furcsa is volt, hogy pont mi kellett együtt énekeljünk. Loredana szerint még a felhangjaink is egyformán szóltak” – magyarázza Koszika, miközben rövid zeneelméletet tart nekem: minden hangnak vannak felhangjai, és a hang szépségét az adja, hogy ha minél több felhang szólal meg.

„A hegedű és én szüneten vagyunk, mert ugye jól ment a kapcsolatunk 16 évig, de lélegeznünk kell. Én is unom őt, ő is engem”

A 22 éves énekes tehát nincs elkeseredve, még azt sem állítja, hogy ezentúl messzire elkerüli a tehetségkutatókat. Csak azt tudja biztosra, hogy énekelni szeretne annak minden formájában. Kiskora óta énekelget, de 2007-től hivatásszerűen használja a hangját. Közben elvégezte a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián a hegedű szakot, a hangszert azonban most épp pihenteti. „A hegedű és én szüneten vagyunk, mert ugye jól ment a kapcsolatunk 16 évig, de lélegeznünk kell. Én is unom őt, ő is engem. Most csak énekelgetek, a hegedű meg úgy el van rakva, hogy azt sem tudom, hol van. Valamelyik szekrény aljában, hogy ne lássam, mert ha látom, akkor lelkiismeret-furdalásom lesz, s így inkább eldugom”  – meséli a lány, miközben ketten elképzeljük, mit is szól majd az édesapja, Koszorús Kálmán, ha elolvassa, hogy lánya „pihenteti” a hegedűt.

Időnként menedzser is

Mivel Krisztina állítja, énekelni és énekelni szeretne, muszáj rákérdeznem, hogy meg lehet-e élni ebből egyáltalán. A válasz pedig szinte egyértelmű. „Attól függ, hogy mit értesz az alatt, hogy megélni. Hogy saját házamban saját magam ura legyek, nem, de így hazaköltözve anyucihoz meg apucihoz, úgy igen. Egy jó hónapban megkeresek két jó fizetést, de van utána mondjuk három nem jó hónap. Az a helyzet, hogy olyan bizonytalan, mindig egyszerre van sok fellépés, majd nagyon sok ideig nincsen semmi” – magyarázza a lány, aki ilyenkor nem csak énekes, hanem koncertszervező, menedzser is, hiszen nem csak magának szervezi a fellépéseket, hanem a zenekarának is. „Én vagyok a frontember, bár utálom ezt, annyi felelősséggel jár, de mindenki engem hív, és kéri, hogy hozzak magammal egy zenekart is. Ilyenkor munkáltatónak érzem magam, pedig én csak énekelni akarok.”