Sok dudás egy csárdában is megfér

A csíkszeredai hagyományból merítkezve a hétvégén először volt szószóló-találkozó Udvarhelyen. A csíki és udvarhelyszéki lakodalmas gazdák asszonyostól gyülekeztek a Lovas Étteremben, hogy ők maguk is végre kirúgjanak a hámból.

Kovács Eszter

2012. február 12., 20:202012. február 12., 20:20

2012. február 17., 13:432012. február 17., 13:43

Tekintse meg a kapcsolódó képgalériát!

Lakatos István, ismertebb nevén Sasmadár tavaly részt vett a csíkszeredai szószóló-találkozón, és ellesvén a szervezés fortélyait, idén először Székelyudvarhelyen is megrendezte az összejövetelt. – Nagyon tetszett, és nagyon jól éreztem magam Csíkban, így aztán már ott helyben megígértem, hogy idén én szervezek. Összesen 15, hét csíkszereradi és nyolc udvarhelyszéki gazda válaszolt a meghívásomra – tudtuk meg a szervezőtől.

A találkozó a szószólók bemutatkozásával kezdődött, ahol minden részt vevő megcsillogtathatta tudását. A rendezvény különlegessége, hogy ezúttal a lakodalmas gazdák feleségeiket is magukkal hozták, így aztán a férfiak mellett az asszonyok is megmutathatták: mit lestek el az évek során szószóló párjuktól.

„Csíkszeredában én voltam a találkozó elindítója ezelőtt tizenvalahány évvel. Azóta többször megszerveztük a lakodalmas gazdák találkozóját, ugyan voltak évek, amikor kimaradt a rendezvény” – mesélte Fülöp Ferenc, azaz Mesemondó Ferike rangdiős gazda. Megtudtuk, a Csíkban gazdáknak, Marosvásárhelyen, Háromszéken és Nagyváradon vőfélyeknek, Székelyudvarhelyen szószólóknak nevezett urak ezúttal csupán egy céllal gyülekeztek: nem vetélkedni, hanem ha kell, reggel mulatni és felönteni a garatra.

„Sajnos kevés az utánpótlás, pedig ez egy olyan hagyomány, amit életben kell tartani. A gazda egy igazi lakodalomban elengedhetetlen: levesz egy terhet az ifjú pár és a násznagyok válláról, de szórakoztatja is a násznépet” – mesélte portálunknak a csíkszeredai Tankó László. Kiderült, a megyeközpontban jelenleg körülbelül 22-en foglalkoznak vőféjkedéssel, viszont egyre kevesebb fiatal kíván beletanulni a gazdálkodásba.

„Régi könyvekből vagy idősebb kollegáktól tanuljuk a szöveget, manapság sokat segít az internet is, és persze mindenki hozzáfűzi saját gondolatait, vicceit stb. Nekem egy idősebb gazda adta át a szövegeit és a tudását is, hogy továbbvigyem ezt a szép hagyományt” – tette hozzá Tankó László. A jó szószólónal különben nemcsak a frappáns szöveg elengedhetetlen, Fülöp Ferenc szerint a gazdának ki kell tűnnie a vendégek közül, ezért fehér inget és fekete lájbit visel, mert az ének is úgy mondja itt Székelyföldön: „Fölveszi az ünneplőjét, elég volt a rongyból”. „Mondjuk, én magam most civilben vagyok, az esküvőkre székely harisnyába és székely ruhába öltözöm” – tette hozzá Mesemondó Ferike.

A vőfélyek találkozója egyébként nemcsak a mulatozásról, hanem a kapcsolatépítésről is szól. „Nincs itt szó konkurenciáról vagy vetélkedőről. Például amikor egy gazda foglalt és már nem tud elvállalni még egy lakodalmat, akkor kollegáihoz irányítja a fiatal párt, ezért az ismerkedés szempontjából nagyon fontos ez az este. Nekünk gazdáknak nem az egymással való versenyzés a célunk, hanem hogy megtartsuk ezt a szép szokást” – magyarázta a házigazda Sasmadár.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei