Fotó: Veres Nándor
Balázs Lajos Az én első tisztességes napom – párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson című könyvének bővített kiadását mutatják be A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében pénteken délután 6 órától a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal gyűléstermében. A könyv apropóján beszélgettünk a szerzővel.
2015. február 20., 13:432015. február 20., 13:43
– A nagy sorsfordulókról szóló könyvsorozata második részének bővített kiadását mutatják be pénteken Csíkszeredában. Melyek ezek az ön által felvonultatott sorsforduló szokások, amelyek tulajdonképpen végigkísérik egy ember életét?
– Nemcsak egy ember életét, hanem az egész társadalom életét is. Ez ragadott és késztetett arra, hogy e kultúra felé forduljak már egyetemista koromban. Hogyan alakultunk és szerveződtünk emberi társadalommá? Ma már csak tudomásul vesszük, hogy van születés, házasság, halál, szokásvilág. De mi kényszerítette az embereket – ne csak a székely-magyarságot – hogy elkezdjen kialakítani maga körül, az élet eseményei körül egy bizonyos rendet, rendszert? Nyilván, ezek utólag neveződtek sorsfordító rítusokká. A magyar néprajz átmeneti szokásoknak tekinti, amivel én annyira nem értek egyet, mert az átmeneti szó a magyarban bizonytalanságot is jelent. Én sorsforduló szokásoknak nevezem, mert a sorsunkat meghatározzák. Mindhármat – a születést, a párválasztást, a halált – ugyanaz a kérdés határozza meg: milyen lesz... Milyen lesz a gyermekem, a párom, és – keresztény gondolkodásban – a túlvilág? Ez a három nagy fordulat, amely a huszonegyedik században is az ember, az egyén, a közösség és az egyetemes emberiség életét megszervezi.
– Ezek nagyon szigorú, a közösség által meghatározott és kontrollált szabályok voltak.
– Persze, mert az egyén kiteljesülése csak a közösségben történhetett. A közösség pedig nem lehetett káosz-állapotban. A közösségnek egy megélési terepet kellett létrehoznia. Az egyén pedig felelősséggel tartozott ezért. Ez egy oda-vissza játék. Megvan a határ, hogy melyik az a normális emberi kor, amikor párosodik az ember. A halálunk óráját nem tudjuk, ismerjük a születésünket, kilenc hónappal kezdődik. Ez a kilenc hónap sajnos a korábbi néprajzkutatók és orvostársadalom számára nem jelentett különösképpen fontos életteret. A könyveimben pontosan arra mutattam rá, hogy ez a kilenc hónap organikus része az ember kialakulásának. Nagyon érdekes, hogy a múlt század közepéig az ember életét a köldökzsinór elvágásától számították. Hogy mi történik az anya méhében a magzattal, azzal nem foglalkoztak.
– Könyvében arra is rámutat, hogy a párválasztás, a házasság nem azzal kezdődik, hogy a fiatal pár elmegy a templomba megesküdni.
– Ha a születés sem a köldökzsinór elvágásával kezdődik, akkor a házasság sem azzal, hogy összeadja őket a pap vagy a polgármester. Már gyermekkorban megjelenik, például a felszorzásokkal vagy a primitív gyermekrajzokkal a falon, aszfalton. A következő szakasza a serdülőkor, a keresés, kiszemelés. Egy következő fázis a döntés, a birtokbavétel, amikor megöleli, a vállára teszi a kezét, majd a közeledés, a vizitába járás, amelynek szintén megvannak a szakaszai. A párkeresés időszakát nyomoztam végig, nem azt, hogyan hívogatják a vendégeket a lakodalomba.
– Mire utal a cím, Az én első tisztességes napom?
– A párválasztásnak kritériumrendszere volt. Létezett egy kialakult értékrend, ami szerint választottak. A házassághoz szerveződő rítusrendszert és kultúrát stratégiai kultúrának nevezem, mert előrelátó. Bizonyos jelekből következett, hogy milyen lesz. A vagyoni helyzet dominál, nem a szerelem. Az is kell, de elsődleges a státus, a vagyoni helyzet. Fontos a fizikai állag, egészségi állapot, a szépség és a munkabírás. A közösség, a település sorsáért való felelősség szintén meghatározó párválasztási szempont. Közösség szempontú elvek érvényesültek, azért, mert ez az egyedüli titka a fennmaradásunknak. Ennek a hiányát isszuk ma. Amit még a felszínre hoztam, az a nő megbecsülése. Ami nem azt jelenti, hogy jó sorsot biztosított a férfi a feleségének. Nem. Nehéz sorsa volt, ma is az. De vannak helyzetek, és ez a lakodalom, amikor a személyiségét kiemeli és felmutatja. Nem örvendtek a leánynak születésekor, mert munkaerőre volt szükség, és van egy apacentrikus szemlélet is, hogy a fiúgyermek az, aki a család, az apa, a nemzetség nevét továbbviszi. A leánygyermek nem volt megvetett, de egyfajta megtűrt állapotban létezett, volt egyfajta lekezelés is vele szemben. De a lakodalma napját úgy nevezik, hogy az ő első tisztességes napja, merthogy társadalmilag felértékelődik. A közösség szempontjából nem veszhet ki, hanem gyermeket kell szüljön. És a házasság napját az ő első tisztességes napjának nevezik, és ez benne van minden rituális szövegben.
A segesvári várbeli történelmi múzeum számos érdekessége közül kiemelkedő helyet foglal el egy 15 centiméter hosszú és 17 centi magas kis hordócska, amelynek abroncsa sárgarézből készült, két fedelén pedig faragványok vannak.
A mozgásminták bővülése a viselkedésminták bővülésével is jár, így rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a különböző kihívásokhoz – vélik a kinesztétika követői, művelői.
Egy női táska tartalma a férfiak számára biztosan rejtély, de gyakran még a hölgyek számára is misztérium, hogy mi rejlik a legmélyén vagy a kicsi zsebekben. Ahogyan nincs két egyforma nő, úgy két egyforma női táska sincs.
Van az évnek egy napja, amikor a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, ezzel is megköszönve odaadásukat, a reggeli kávét, a frissen mosott ruhát, a nehéz munkával töltött nap utáni meleg vacsorát.
A Kosz Szilveszter Néptánccsoport működésének köszönhetően, az elmúlt húsz évben mintegy ezer gyermek és ifjú sajátította el a tánclépéseket, és szerette meg a néptáncot.
A legkirályabb olvasó család cím megszerzéséért indít több hónapos vetélkedőt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Hét hónap alatt olvasással bizonyíthatják be a részvevők, hogy ők érdemlik meg a címet és az azzal járó nyereményt.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) első alkalommal szervezi meg a Dinamit! elnevezésű konferenciát, amelyen sikeres, erdélyi fiatalok fogják elmesélni történetüket.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltsége ötödik alkalommal készítette el Retailer Scorecard elnevezésű felmérését: a 11 legnagyobb romániai élelmiszer-forgalmazó áruházláncot hasonlította össze aszerint, hogy mennyire környezetbarátok.
Közel ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett – önkormányzati vagy civil szervezéssel megvalósuló – sokadalmak, fesztiválok, magyar napok sora.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!