Képeinek alkotója és főszereplője is

A tizenéves művésznő kiállítása gyakorlatilag az Artecotour Egyesület debütáló rendezvénye, és annak tökéletes választás, a szervezet ugyanis céljául tűzte ki, hogy felkutatja, népszerűsíti és támogatja a fotográfia, képző-, színház- és médiaművészet terén alkotó tehetségeket.

„Soha jobb kezdést” – jegyezte meg velősen az Artecotour Egyesület elnöke, Vajda György a kiállítás szombati megnyitóján, aki egy igazi zsenit vél felfedezni a 17 éves lányban. „Aki ilyen fiatalon, ilyen mély gondolatokat tud megjeleníteni, azt talán nevezhetem zseninek” – jegyezte meg Vajda György, aki saját bevallása szerint az egyik közösségi portálon bukkant rá Franciska képeire. Már ott rácsodálkozott a lány egyedülálló stílusára és technikájára, Franciska ugyanis előbb lapon megrajzolja a művét, majd beviszi azt számítógépbe, és ott színezi, kelti életre a képeket. Ahhoz pedig, hogy ezeket a műveket ki tudják állítani, vászonra kellett nyomtatni azokat.

Vajda György két nagy művészhez hasonlította Kovács Franciska Máriát. Egyrészt Picassot látja benne, ugyanis a világhírű festőben is már egészen korán megmutatkozott a tehetség, másrészt Frida Kahlot is látja benne, ugyanis csakúgy mint a mexikói festőművész, Franciska is legtöbbször önmagát jeleníti meg a képeken: nem csak alkotója, de a főszereplője is a legtöbb alkotásának – magyarázta Vajda, aki a megnyitón is bevallotta: eléggé elfogult Franciska művészetét illetően.

Vajda György megnyitója után Závada Péter költő olvasta fel bevezetőnek szánt gondolatait, Franciska képei egész esszét hoztak létre a költőben, így a megnyitó zsúfolt közönsége nem csak vizuális élménnyel maradt.

A fiatal művésznő a köszöneten kívül nem beszélt túl sokat a megnyitón, a kiállítás szórólapjáról azonban megtudhatjuk, hogy mi „mozgatja” benne a művészt. „Leülepszik benne minden gesztus, hangulat, mögöttes tartalom, és képpé lesz. A kreativitásom biztosítja szabadságomat, az alkotás lehetősége teszi viszonylag otthonossá számomra a világot. Kezem nyomán időtlenné lesznek helyzetek, emóciók, a férfi és a nő közötti viszonyrendszerek örök feszültségei, kimondhatatlan mélyrétegei” – vallja önmagáról az alkotó.