Fotó: Kristó Róbert
Tudták, hogy a hegedűnek is van lelke? Ábrahám Róbert piciny hangszerjavító műhelyében ezt is megnézhettük. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tánckarvezetője ugyanis szabadidejében hegedűket, brácsákat újít, javít. Hobbijáról mesélt portálunknak.
2014. november 12., 10:512014. november 12., 10:51
„Régóta figyelem a hangszerészeket, érdekel ez a világ. Három-négy évvel ezelőtt keresett meg egy ismerősöm, hogy van egy gyerekkori, tönkrement hegedűje, nem ismerek-e valakit, aki felújítaná. Ismertem, hiszen Csíkban is vannak hangszerészek, ugyanakkor arra is gondoltam, miért ne nézhetném meg én, hátha tudok segíteni rajta. Elmentem egy hangszerész ismerősömhöz, őt kérdeztem, mi a teendő, és hozzáláttam. Teljesen szétszedtem a hangszert, leszedtem a lakkot, csiszoltam, újralakkoztam, újraragasztottam, s nem hogy csak elkészült, de nagyon jól szólt. Elment a hírem, ismerőseim, barátaim, rokonaim hozzák hozzám tönkrement hangszereiket, hogy restauráljam őket” – meséli Ábrahám Róbert.
A fiatal táncos az elmúlt években mintegy húsz-harminc hangszert javított meg, és ez igen nagy büszkeséggel tölti el. Mint mondja, sokat olvasott a hangszerfelújításról, ismerős, vagy a világhálón megtalált teljesen ismeretlen hangszerészekkel vette fel a kapcsolatot, és mindenki készségesen segített.
Szúette százéves hangszer
Meséli, ismerőse egyszer egy padláson talált százéves hegedűvel kereste meg. „Kinyitottam a tokot, néztem, de semmi jelét nem láttam annak, hogy százéves lenne. Na, de amikor kezdtem dolgozni vele, láttam, mennyire régi, hiszen a szú már megette. Néztem is, hogy a kezem között esik szét. Végül nem szedtem szét, kívülről újítottam fel annyira, hogy a szú tovább ne egye. Ma lehet játszani vele” – mondja büszkén. Arra is volt példa, hogy valaki elejtette a hegedűjét, és az összetört. „Azt kérte, legalább annyira hozzam rendbe, hogy dísznek jó legyen. Ma lehet muzsikálni vele.”
Házilag kikevert hozzávalók
Türelem, technika és jó minőségű alapanyagok szükségesek ahhoz, hogy a felújított hangszer ne csak mutatós legyen, hanem jól is szóljon. „Fontos például a felhasznált lakk-keverék. Vannak olyan fontos alapanyagok, amelyeket sajnos, nálunk nem lehet megtalálni. Én házilag keverem ki a lakkot, hangszerészektől hallott recept alapján. És ha már megvan a lakk, nem mindegy, hogyan visszük fel a hangszerre. Létezik például a labdázási technika, egy vászondarabba kell beletenni a gyapjút vagy vattát, és ezzel polírozzuk. Ettől lesz csillogó. Lényeges, hogy ezt ne szívja be a fa, tehát előtte le kell alapozni egy külön recept szerint. Alapozásra csak természetes anyagokat lehet használni, mint a diófapác, tojásfehérje, macskaméz-keverék, ez nem engedi a lakkréteget beszívni, máskülönben romlik a hangszer minősége. Egy-egy hangszer restaurálása akár hónapokat is igénybe vehet, már csak azért is, mert csak délután, szabadidőben tudok ezzel foglalkozni” – avat be a kulisszatitkokba a fiatalember.
Saját hangszert készítene
Tovább szeretné fejleszteni magát – mondja –, tanulni akar. „Mostanra a szerszámaim nagyjából megvannak, még pár darab kell, illetve minőségi faanyag, és akkor készítek magamnak egy hegedűt, aztán talán egy brácsát is. Ez az álmom. Imádok táncolni, de emellett mindig vonzottak a hangszerek, hozzám legközelebb a brácsa áll, annak idején önszorgalomból tanultam meg brácsázni, most már a Művészeti Népiskolában fejlesztem magam” – jegyzi meg.
Ábrahám Róbert tizenegy éve táncol a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesben, emellett falvakon gyerekeket tanít táncolni. Ha egy kis szabadideje marad, visszahúzódik aprócska műhelyébe, hogy lelket leheljen a tönkrement hangszerekbe.
A segesvári várbeli történelmi múzeum számos érdekessége közül kiemelkedő helyet foglal el egy 15 centiméter hosszú és 17 centi magas kis hordócska, amelynek abroncsa sárgarézből készült, két fedelén pedig faragványok vannak.
A mozgásminták bővülése a viselkedésminták bővülésével is jár, így rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a különböző kihívásokhoz – vélik a kinesztétika követői, művelői.
Egy női táska tartalma a férfiak számára biztosan rejtély, de gyakran még a hölgyek számára is misztérium, hogy mi rejlik a legmélyén vagy a kicsi zsebekben. Ahogyan nincs két egyforma nő, úgy két egyforma női táska sincs.
Van az évnek egy napja, amikor a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, ezzel is megköszönve odaadásukat, a reggeli kávét, a frissen mosott ruhát, a nehéz munkával töltött nap utáni meleg vacsorát.
A Kosz Szilveszter Néptánccsoport működésének köszönhetően, az elmúlt húsz évben mintegy ezer gyermek és ifjú sajátította el a tánclépéseket, és szerette meg a néptáncot.
A legkirályabb olvasó család cím megszerzéséért indít több hónapos vetélkedőt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Hét hónap alatt olvasással bizonyíthatják be a részvevők, hogy ők érdemlik meg a címet és az azzal járó nyereményt.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) első alkalommal szervezi meg a Dinamit! elnevezésű konferenciát, amelyen sikeres, erdélyi fiatalok fogják elmesélni történetüket.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltsége ötödik alkalommal készítette el Retailer Scorecard elnevezésű felmérését: a 11 legnagyobb romániai élelmiszer-forgalmazó áruházláncot hasonlította össze aszerint, hogy mennyire környezetbarátok.
Közel ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett – önkormányzati vagy civil szervezéssel megvalósuló – sokadalmak, fesztiválok, magyar napok sora.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!