A koncerten válnak élő dallammá a fekete pontok

Kacsó Márta 1950 márciusában született Csíkdánfalván, pedagógus szülők gyermekeként, édesapja Kacsó Ferenc, aki 1952-ben lett az első igazgatója az állami csíksomlyói gyermekotthonnak. Kacsó Márta 1959-ben került a marosvásárhelyi Művészeti Líceumba, ahol 1969-ben érettségizett. 1972-ben végzett a hároméves zenepedagógiai főiskolán, majd beiratkozott a bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium látogatás nélküli tagozatára. Közben Salamásra került, ahol egy tanévet oktatott, majd 1973-ban jött Csíkszeredába, a művészeti iskolába. Ez akkor még nyolc osztályos volt, 1990-ben alakult középiskolává. 1974-ben ment férjhez egy volt iskolatársához, Müller Ferenchez, aki szintén zenetanár volt. 1975-ben született Márta, 1977-ben pedig Judit leányuk. 1975-től a csíksomlyói 2-es Számú Általános Iskolába került, ahol tizenegy évet tanított. 1985-től a 9-es számú iskola (a Nagy Imre iskola elődje) tanára lett. Az 1993-94-es tanévben megint a művészeti iskola pedagógusa, majd meghívásra három esztendőn keresztül a magyarországi Baktalórántházán tanít zenét az ottani diákoknak. Az 1997-98-as tanévben már a Nagy Imre iskolában tanít, itt is marad négy tanéven keresztül. Abban az időben alakította a gyermek zenés színjátszó csoportot. Vallomása szerint ezt az időszakot tekinti szakmai tevékenysége csúcsának. A 2002-2003-as tanévben Csíkszentmártonban tanított, az ottani gyerekekkel a felújított kultúrház átadásán léptek fel sikeres műsorral. 2003 januárjától a Nagy István művészeti iskola zenei szakaligazgatója lett, egészen 2008-as nyugdíjazásáig ezt az állást töltötte be.

Kiállta a próbát

Kacsó Márta elmesélte: 1973-ban, amikor Csíkba jött tanítani, az akkori kultúrház igazgatójával, Ferencz Pállal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy az 1890-ben alakult hagyományos municípiumi énekkarnak nincs karvezetője. „Én mondtam, hogy elvállalom. Ferencz Pál akkor azt válaszolta, hogy a kórus nem énekel női karvezetővel, de megegyeztünk, és tartottunk egy próbát. A kórustagok mind ismerték a szüleimet, és ez is hozzájárulhatott, hogy a próbaidőt kiálltam” – elevenítette fel emlékeit a zenetanárnő. Kifejtette: „összesen tizenöt évig voltam karvezetője a kórusnak, és isteni adomány, hogy olyan énekkarral dolgozhattam, mely százéves jubileumát velem ünnepelhette 1990-ben”.

Színjátszó csoport születik

A Nagy Imre Általános Iskola gyermek zenés színjátszó csoportjával az első mű, amit színpadra vittek A jó és a rest lány volt. „A bemutatón 151 gyermek volt a színpadon, és akkor kovácsolódott össze egy komoly atommag a gyermekekből, akikkel aztán együtt dolgoztam” – elevenítette fel Kacsó Márta. Sorra következtek a feldolgozott művek: Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg, Oscar Wilde A boldog herceg. A színdarabokkal az iskolai ünnepségeken léptek fel, de jártak vendégszerepelni a közeli falvakba, és eljutottak Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra, valamint a szegedi testvériskolába is.

Időközben felkérték zenét oktatni a Segítő Mária Gimnázium diákjai számára, így párhuzamosan tanított a két tanintézményben. A középiskolás diákokkal színpadra vitte Fazekas Mihály Ludas Matyi című alkotását Matyi címmel. A színmű érdekessége az volt, hogy a harmadik verés elmaradt, és Matyi kibékült Döbrögivel. Az ezredforduló környékén a színjátszó csoport tagjaival a kolozsvári Magyar Operaház színpadán adták elő A kis herceg, illetve A jó és a rossz lány című darabokat. Mindez csúcsa volt az elmúlt esztendők munkásságának – summázta Kacsó Márta. Megjegyezte: a Nagy Imre iskola színjátszó csoportjának egyik tagja, Magyari Ágnes színésznő lett. „Nagyon fontos, hogy a pedagógusok komolyan vegyék szakmájukat, mert sok múlik rajtuk a gyermekek előmenetelét illetően” – értékelte a zenetanárnő.

Otthonról hozott zeneszeretet

„A családi környezet nagy hatással volt rám. Édesanyám zongorázott, édesapám hegedült, így a zene szeretete már otthonról belém ivódott. Nagyon fontos, hogy a szülők milyen zenét hallgatnak, vagy egyáltalán hallgatnak-e zenét. A zene számomra annyira természetessé vált, mint a levegővétel”.
Beszélgetésünk végén megtudtuk, hogy a Nagy Imre Általános Iskola himnuszát is Kacsó Márta írta és zenésítette meg. „Már működött a gyermekcsoport, amikor felkértek, hogy az iskolának kellene egy himnusz. Így született meg az Iskolahimnusz, amit először 1998. december 19-én adtak elő a szülőknek az tanintézmény tornatermében. Az egyik gyermeknapra írt, a Boldog gyermekkor című dalocskával az iskolai ünnepségeket szokták zárni, így az én szellememből egy picurka mindig ott van az iskola ünnepségein” – zárta gondolatait Kacsó Márta.

„Egymásra találtunk...”

Kacsó Márta nyugalmazott zenetanár a csíkszeredai Nagy Imre Általános iskola 2011-ben kiadott emlékkönyvében így fogalmaz: „A Nagy Imre Általános Iskolában a gyerekekkel egymásra találtunk. Egymást ösztönöztük, egymásért éltünk, dolgoztunk, együtt bontogattuk szárnyaink és emelkedtünk a szép dolgok felé. A tanári pályám legszebb és legtermékenyebb éveit töltöttem ebben az iskolában. Úgy éreztem, van értelme munkámnak, életemnek. (…) Együtt olyan előadásokat, műsorokat tudtunk életre kelteni, amik nemcsak a mi számunkra voltak szórakoztatók, szépek, kellemesek, de tudjuk, hogy nézőink is megteltek szép gondolatokkal, érzésekkel, és még napokig az előadás hatása alatt voltak.”