
Színpadkép a Vásárhelyi Forgatagon. Jellege magyar
Fotó: Bereczky Sándor
Koncertek, előadások, kultúra, vásárok, gyerekek, találkozások. Ha kulcsszavakban kellene összegezni az idei Vásárhelyi Forgatagot, vélhetőleg ezek a szavak mindenki leltárában szerepelnének. Hogy bővebben ezekkel a fogalmakkal hol és hogyan találkozhattunk? Mutatjuk.
2017. augusztus 28., 18:452017. augusztus 28., 18:45
A Forgatag viszonylag fiatal rendezvénynek számít, így évről-évre szurkolunk a fejlődésének, és általában örömmel nyugtázzuk azt, hiszen a Liget, a Borudvar és az Aranykakas udvarának betöltése ilyen szintű zsongással valószínűleg nem kis feladat, de az eddig látottak alapján teljesíthető a szervezők számára.
Idén először vezették be a karkötős rendszert a többnyire ingyenes programok mellé: aki szerette volna támogatni a Bolyai-sportpálya rendbetételét, és közben kedvezmények élvezője és különböző nyeremények potenciális tulajdonosa akart lenni, az válthatott forgatagos karszalagot öt lejért.
A gyerekek imádják a Liget-béli helyszíneket
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
A fent említett három főhelyszín programjai idén picit különváltak egymástól: a kortárs kultúra legfontosabb lelőhelye, a Szféra ebben az évben a Forgatag többi programja előtt zajlott le. Valószínűleg ennek az időpontbeli különbségnek köszönhetően sokkal kevesebb program torlódott egymásra, így kevesebb szív fájt amiatt, hogy lemarad valamiről.
A rengeteg program miatt a Forgatag egyre több helyszínre költözik be, ami nagyon jó, viszont
ezért jövőre jó lenne még inkább elosztani vagy leosztani a programokat. Bár most a három főhelyszínt vesézem ki, nem szabad elhallgatni, hogy nemcsak ezen a három helyen zajlottak a Forgatag programjai.
Kutyabarát Szféra-programok
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Az Aranykakas udvara három napig igazi csomópontja volt a kultúra lelkes fogyasztóinak: különböző stílusokat képviselő román és magyar zenészek, kiállítások, előadások, beszélgetések és műhelyek okozta lelkesedés miatt sajnáljuk többen is, hogy nem egész éves műhelyről van szó, hanem „csak” egy művészeti fesztiválról. (Egyébként valószínűleg ez a leginkább kutyabarát rendezvény, ahol valaha jártam.)
Különleges színfoltja a Forgatagnak a Borudvar
Fotó: Boda L. Gergely
A Borudvar évről évre látványosan fejlődik és növekszik: a finom borok kedvelői valószínűleg itt állomásoztak a Forgatag ideje alatt, hiszen számos borpince képviseltette magát a Forradalom utcai udvarban. A borozni kívánók tíz lejért válthattak ki egy poharat, amelynek árát visszakaphatták a távozáskor.
A Liget második éve a Forgatag fő állomása. Sokan első perctől lelkesedtek a helyszínváltásért, mások a mai napig visszasírják az előző Maros-parti helyszínt, de valami vitathatatlan: a gyerekek imádják. A vásári árusok között ugrándoznak, az ülőalkalmatosságként szolgáló szalmabálákat szétszedik, majd szalmacsatát rendeznek, kipróbálnak minden számukra kitalált vagy az év többi részében előlük tiltott dolgot. Erre a Liget egy megfelelő tér: bőven van hely minderre úgy, hogy ne az járjon az ember lánya fejében, hogy miért nem vigyáz senki ezekre a gyerekekre, hanem az, hogy milyen jó lehet, hogy ők is részt vehetnek ebben az egészben.
Sokszínű helyszínek, sokszínű rendezvénysorozat
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Az árak fesztiválokhoz igazodtak, de nem voltak elrugaszkodottak: egy laktató hotdogot tizenkét lejért, egy jégkását három lejért, egy sört öt lejért lehetett vásárolni.
A koncertforgatagon helyi és magyarországi zenekarok is felléptek, bár kicsit az volt az ember érzése, hogy mindenki haza kell érjen éjfélre: viszonylag korán kezdődtek és értek véget a koncertek. Bár erre sokan panaszkodtak,
a polgármesteri hivatal csak úgy ad engedély „hangos mulatságokra” a városban, ha azok este tíz órakor véget érnek.
A Téka udvarán, a fa körül a „kerekasztal” résztvevői és hallgatói
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
A beszélgetések megszólítottak fiataltól nyugdíjasig mindenféle korosztályt: szó volt sok mindenről, ami egy vásárhelyit vagy akár egy erdélyit érdekelhet. Ami számomra csalódás volt, az az irodalom hiánya. Bár ez az észrevétel főleg a Szférához kellene szóljon, dea korábbi kiadásokhoz képest az egész Forgatagon kevés volt az irodalmi rendezvény,hiszen míg előző években író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, irodalmi sarok, slam workshop és erdélyi slambajnokság (csak hogy az elmúlt két évet említsem) volt, addig idén alig volt valami köthető a könyvek világához.
Ha már programkínálat és programigény: bár korosztályomból kevés embert mozgat meg, mégis fontosnak tartom megemlíteni a Marosvásárhelyiek Világtalálkozóját, hiszen egy olyan hiánypótló ünnep, amelyről sok résztvevője csak szeretettel és meghatódottságtól könnyes szemmel tud mesélni.
Forgatag-közönség. Létszámra nem lehet panasz
Fotó: Vásárhelyi Forgatag
Sajnos a programok kapcsán nem lehet elmenni a programfüzet kérdése mellett. Nemcsak személyes vélemény alapján merem kijelenteni, hogy nehezen átlátható, nagyon zsúfolt és több helyen nem egyezik az ott leírt programpont az egyes mellékhelyszínek programfüzeteiben leírtakkal, így aki böngészni akart a programok között, jobban járt, ha a rendezvény honlapját kereste fel. Viszont így is többen vagyunk, akik úgy maradtunk le érdekes programokról, hogy egyszerűen nem tudtunk róluk.
Mindezeket figyelembe véve, kiegészítve a kulcsszavak leltárát, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Vásárhelyi Forgatag nagyon szerethető, fejlődőképes, minden évben egy kicsivel sokszínűbb, és egy kicsivel erősebben hagyja maga után azt az érzést, hogy milyen jó vásárhelyinek lenni.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!