
A kászonaltízi Tankó-András Imola egy igazi harcos
Fotó: Veres Nándor
Ízig-vérig vagány nő. De nem csak azért, mert olyan embertpróbáló kihívásokon mérettetik meg derekasan, mint a Spartan Race vagy a Dac Warrior, hanem mert gyermekei számára olyan utat mutat, amelyen ők kérdések nélkül követik: Apollónia szívesen motorozik az édesanyjával, Tamás pedig rendszeresen edz vele. Tankó-András Imola egy izgalmas világba enged betekintést.
2022. július 25., 18:472022. július 25., 18:47
2022. július 25., 18:522022. július 25., 18:52
„Sokszor meg vagyok itt-ott kékülve, megkérdezik, jó ez nekem, miért csinálom? Igen. Jó ez nekem, jól érzem magam a bőrömben” – mondja határozottan Tankó-András Imola. A kászonaltízi, negyvenéves, háromgyermekes édesanya néhány évvel ezelőtt kezdett komolyabban sportolni, erőnléti edzésekre járni, s ma ez számára már életformává vált.
Mint meséli, egészsége, fittsége megőrzése érdekében kezdett el komolyabban sportolni. „Egy alkalommal Kézdivásárhelyen elmentem az edzőterem előtt, s feltűnt, hogy milyen változatos és kemény edzéseket tartanak. Megkérdeztem, csatlakozhatok-e hozzájuk, s ott kezdtem el négy évvel ezelőtt a csoportos és egyéni edzéseket. A csapatból többen is jártak versenyekre, s el is gondolkodtam, hogy vajon én mikor fogok tudni csatlakozni hozzájuk, eljutok-e én valaha egy versenyre is?” – tette fel a kérdést magának.
S eljutott. Egy év sem telt el, s részt is vehetett az első versenyén Zernyesten – eleveníti fel –, ráadásul két olyan fiatal csapattárssal, hogy akár gyermekei is lehettek volna. Innen győztesként tért haza, s ez meg is adta a kellő motivációt a folytatáshoz, ez pedig 2018-ban a Spartan Race volt Open kategóriában, rövid távon, amolyan ismerkedés a kemény versenyek világával. És innentől már csak a koronavírus volt az egyetlen akadálya a versenyeken való részvételnek – mondja Imola, miközben mutatja az érmeit is. Ha a járvány nem szól közbe, több is lenne belőlük.
Érmek. Csak néhány, és a leglátványosabbak
Fotó: Veres Nándor
Számára minden verseny kihívás, sőt minden évre kitűz maga elé olyan versenycélokat, amelyek korábban nem tapasztalt kihívást jelentenek. Ilyen volt például tavaly az a szlovákiai akadályverseny, amelyen az 52 kilométeres távot 2900 méter szintkülönbség és 66 akadály nehezítette. Második lett.
Legutóbb, a népszerű Spartan Race akadályverseny-sorozaton állt rajthoz három egymást követő nap Cheile Grădiștei-en. „Beast kategóriában 21 km hosszú a táv 31 akadállyal, 1700 méter szintkülönbséggel, következett a Super kategória, ez 12 km hosszú 700 méter szintkülönbséggel és 27 akadállyal, s végül a Sprint kategória 7 km-es távval, 21 akadállyal, 300 méter szintkülönbséggel. Kétszer harmadik és egyszer második helyezést értem el és ezáltal kijutottam Dubaiba az Európa-bajnokságra, amelyet december elején tartanak meg” – újságolja. És most aggódva figyeli a híreket, hiszen 2020-ban is kijutott az ausztriai Eb-re, ám a járvány közbeszólt.
Ha pedig egy akadályt nem sikerül teljesíteni, azért büntetés jár, ami harminc burpee, azaz négyütemű fekvőtámasz. Kell ide az erő, az elszántság, de nem csupán az erőnlét számít.
Van amikor átázva, átfázva, kimerülve ér célba, de sosem érezte úgy, hogy feladna egy-egy futamot, pedig kíváncsi erre az érzésre is, sőt át is szeretné élni. Mosolyogva mondja, igazából azt szeretné érezni, hogy milyen az, amikor „teljesen fel akarnád adni, s valaki hátba vereget, hogy nem adhatod fel” .
Egy-egy verseny előtt kis térképet készít, hogy hol mire számíthat, így a terepen való eltévedés is kizárt
Fotó: Veres Nándor
Mindehhez persze felkészülés is kell: Imola heti háromszor vesz részt csoportos vagy egyéni erőnléti edzéseken, s két alkalommal szalad, heti egy nap pedig a pihenésé. Keveset alszik, korán kel, hogy mindenre jusson ideje. Megjegyzi, sportos oldalát nem igazán ismerik a faluban.
Az eredményekhez persze a család támogatására is szükség van, pontosabban arra, hogy megértésék őt. „Nagyon büszkék rám. Ők is hozzá kellett szokjanak, talán a férjemnek volt eleinte nehezebb, hogy elfogadja, sok utazással is jár a versenyzés, de arra kértem a családomat, hogy ezt szeretem, s ezt hagyják meg nekem.” Sőt a támogatás olyannyira erős, hogy egy alkalommal családilag neveztek be egy Spartan-versenyre. Ez elég is volt ahhoz, hogy a ma 21 éves Tamás és a 19 éves Apollónia eldöntse, édesanyja nyomdokaiba szeretne lépni a versenyzés terén is. A pályaválasztás során ugyanis már szüleik nyomában járnak, mindketten egy egészségügyi szakiskola tanulói, legkisebb, Bendegúz még csak ötödik osztályos lesz.
Családjára a legbüszkébb a negyvenéves, háromgyermekes édesanya
Fotó: Veres Nándor
„Apollónia egyszer megköszönte, hogy megtanítottam mindenre, azt mondta, én vagyok a példaképe. Kérdeztem, hogy nem tántorította el az, hogy milyen sokat kell jöjjek-menjek a faluban, ha valaki hív, én megyek kötözni, injekciózni. Azt válaszolta, nem. Összetartó család vagyunk ” – meséli Imola, aki a Hargita Megyei Mentőszolgálat kászoni egységének alkalmazottja, 14 éve dolgozik asszisztensnőként. Korábban férje is az egészségügyben dolgozott.
Lelkesen mesél a szobája faláról, ahová az érmek vannak kifüggesztve. Büszkén mutatja a pillanatfotókat, érmeket, egyik látványosabb, mint a másik. A kis térképeket, amelyet maga készít egy-egy versenyre, amelynek alapján tudja, mikor mire lehet számítani, hány kilométer után lesz frissítőpont, vagy akadály és ez biztosíték arra is, hogy a terepen nem téved el.
Pillanatok, gesztusok, versenyemlékek elevenednek fel. Egy kézszorítás, egy ölelés, egy bátorító szó. Minden verseny egy élmény – mondja –, s fontosnak is tartaná, hogy aki teheti, próbálja ki magát egy versenyen, hogy megérezze a célba érés örömét.
Kezén bőrkeményedések őrzik a kemény edzések, versenyek emlékét, mert, mint kacagva mondja, nem balettozni jár, hanem erőnléti edzésre.
A sport mindig segít a nehéz pillanatokban
Fotó: Veres Nándor
„Amikor elkezdtem versenyezni, sok feladatot nem tudtam teljesíteni. Most visszatekintve arra az időszakra, nagyon jól esik látni, hogy milyen teljesítményem van. A sport mindig segít a nehéz pillanatokban. Munkám során sok nehéz helyzettel szembesülök, a sport az, amiben le tudom a feszültséget vezetni. Minden évben van egy célom. Tavaly négyezer méteres tandemugrás volt a cél, idén vadvízi evezés. Én még nyolcvanévesen is fogok menni versenyekre, ha kell mankóval, de ott leszek” – búcsúzik derűsen.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
szóljon hozzá!