Birodalmi barangolás a Sissi-kultusz nyomában

De vajon hányan jártunk már az egykori óriásbirodalom központjában, a Hofburgban? Abban a monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttesben, amelyhez 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó, 19 udvar és 2600 helyiség tartozik. Amelyről I. Ferenc József egy alkalommal így nyilatkozott: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik”, utalva ezzel a hosszan egymásba nyíló termekre. Pedig látnivaló itt is akad bőven. Egy virtuális időutazással az eredeti helyszíneken pillanthatunk be a császári élet és az uralkodás mindennapjaiba.

Óhatatlanul felvillannak a híres Sissi-film részletei, hiszen a császári lakosztályokon áthaladva részesei lehetünk a terített asztal mellett az egykori birodalmi ebédeknek, láthatjuk többek között Magyarország kultikus, legendás, szeretett királynőjének, Sissinek a tornaszobáját, a gyermekkori hárfáját. A hangszert, amelyet Bajorországból hozott magával, a különlegesen kialakított útibőröndjét, gyógyszeres és piperekészletével, a meggyilkolt császárné halotti maszkját és persze a földszinten a Silberkammert, ahol megcsodálhatjuk a gazdag ezüst- és porcelángyűjteményt, amely a császári mindennapok elmaradhatatlan készletét képezte.

Kiállítás Sisi emlékére

Nekünk, magyaroknak minden bizonnyal a Sissi-múzeum egyik terme dobogtatja meg leginkább a szívünket, hiszen január 7-ig egy különleges, tematikus kiállítás vár bennünket a múzeum egyik termében, a Hofburg Audienzwartesaalban. Az egykori kihallgatási váróteremben olyan egyedi remekműveket gyűjtöttek össze a magyarok szeretett királynője emlékére, amelyek Sissi és a magyarok egymás iránti kölcsönös szeretetét állítják fókuszba. A különleges kiállítás címe: „Erzsébet–Sissi és a magyarok”, apropója pedig a királynő és Ferenc József megkoronázásának, valamint a monarchia megalakulásának 150. évfordulója.

Kevés olyan szeretett, szimpatikus, legendás uralkodó hölgy szerepel a magyar történelemben, mint Sissi, akit már életében is komoly kultusz és legendák öveztek, amelyek szinte egy sajátos „nemzeti” szimbólumrendszert alkotnak. Az egész tárlat annak bizonyítéka, hogy a szép, bajor származású magyar királyné – korának egyik legszebb uralkodófelesége – egyfajta dacos szembenállását, lázadását fejezte ki az udvari ceremóniák és a személyét ért zsarnokoskodásokkal szemben. A fiatal császárné bécsi tartózkodásának kezdetétől fogva ugyanis nem találta helyét a merev udvari környezetben, amelyet számára mindenekfelett az uralmat gyakorolni kívánó anyósa, Zsófia főhercegné testesített meg. Ezért aztán a nászajándékba kapott gödöllői kastély és park amolyan menedékként is szolgált Sissinek. Szeretett gödöllői tartózkodásairól – amelyekkel a bécsi udvart erősen féltékennyé is tette, hiszen majdnem többet tartózkodott ott, mint Bécsben – egy alkalommal így írt édesanyjának. „Itt megtalálja az ember a békéjét és a nyugalmát, nincsenek körülöttem rokonok, senki sem szekíroz, szemben Béccsel, ahol az egész népes udvari „csoport” (– egész pontosan ezekkel a szavakkal írja: „császári bagázs”-szerk.) lakozik! Itt semmi sem keserít el, úgy élhetek, mint egy faluban, ha kedvem tartja, sétálhatok teljesen egyedül, vagy akár kocsikázhatok is.”

A különleges Sissi-tárlat a Herendi Porcelánmanufaktúra egyedi alkotásai közül bemutatja a Szent Korona féltve őrzött, és szinte folyton vándorkiállításon lévő, az eredetihez megtévesztésig hasonló, porcelánból készült másolatát, megannyi képet a legendás gödöllői tartózkodásokról, a később szépségkultuszba, soványságmániába, a sportteljesítmények hajszolásába kényszerített Sissi boldog, gondtalan pillanatait. Átélhető az a nagy tisztelet, amellyel a magyar nép fogadta a koronázás utáni pillanatokban az ifjú uralkodó párt, hiszen a Mátyás-templomban tartott szertartáson nem kisebb zeneszerző-óriás, mint Liszt Ferenc Koronázási miséje szólalt meg. És amikor a császári-királyi fenségek kiléptek a templomból, az „Éljen” felkiáltás hallatszott az ünneplők soraiból, üdvözölve a díszmagyarban megjelent Sissit és Ferenc Józsefet, akinek lova patkóját is megtekinthetjük az időszaki kiállításon.

Gyakran beszélt magyarul

A császár szívesen vásárolt feleségének porcelánokat, amelyek a gödöllői kastélyt díszítették, ezekből egy komplett teáskészlet is a kiállított darabok között szerepel. Erzsébet királyné magyarok iránti szimpátiáját az is mutatta, hogy magyar udvartartással vette magát körül. Elsők közt, az uralkodó feleségének szerepére való felkészülésben Majláth János magyar gróf, történettudós volt segítségére, a későbbiekben pedig az 1864-ben szolgálatába álló Ferenczy Ida személyében talált kitűnő beszélgetőpartnerre, bizalmas barátra, akinek nemes portréja előtt is tiszteleghetünk a kiállításon.

A magyar felolvasónő nem csupán rangjának kijáró befolyással bírt, hanem Erzsébet mellett titkári teendőket is ellátott, s a személyzetre vonatkozó, illetve egyéb személyes jellegű döntések meghozatalában – például a királynő fogyókúrájának pontos, (gyümölcsnap és tejnap) előírásában is – segítségére volt baráti tanácsaival. Vecseszéki Ferenczy Idának, az ún. „ereklyés hölgy”-nek portréja mellett eltöprenghetünk azon, milyen jelentős szerepet játszhatott ő abban, hogy Erzsébet figyelmét a magyar nyelv és irodalom mellett a magyar kérdésre is ráirányította. Ezzel jó hatást gyakorolt az uralkodóra, amely