
Nem csak mi kapunk sok információt a Facebook segítségével, hanem valakik rólunk is
Fotó: Boda L. Gergely
A számítástechnika történetével foglalkozó sorozatunk ezen részében az internetes közösségi hálózatok megjelenésével foglalkozunk. Szerzőnk személyes résztvevője volt a digitális világ kezdetének, személyes emlékeit osztja meg az olvasókkal.
2017. június 07., 14:352017. június 07., 14:35
2017. június 08., 13:472017. június 08., 13:47
Az Internet bevezetésével járó kezdeti lelkesedést felváltotta a megszokás majd a rászokás. Gyakorlatilag kevés olyan hely maradt, ahol valamilyen formában a kapcsolat nem hozzáférhető, az árak is a padlóra kerültek. Egy mobiltelefonos szerződés egyben világhálós hozzáférést is jelent, és ez lassanként már az egész Európára érvényes.
Az Interneten alapuló személyes kapcsolatok kiterjesztésével közösségi hálózatok alakultak ki, ahol többen, valamilyen formában átlátható módon egymással információkat, adatokat cserélhetnek, az adatok mennyisége pedig egyre növekvőben van.

Emlékszünk még? Dial up, azaz hívd fel! A kilencvenes években telefonos modemeken keresztül, furcsa, csiripelő hanggal tört be háztartásainkba az internet.
Az e-mail alapú közösségi hálózatok terjedtek el eleinte. Az úgynevezett levelezőlisták, melyek révén a listára küldött leveleket minden listatag megkapta. Hivatkozhatok a civil szerveződések virágkorának kezdetén a gyergyói civil lista létrehozására, de én, személyesen több ilyen listának is a rendszergazdája vagyok a mai napig. Csakhogy közben a valós idejű közösségi hálózatok is megjelentek, ezek közül a nálunk legismertebb Facebook, ami az ötletgazdának világhírt és dollármilliárdokat jelentett.
A levelezőlistára küldött üzenet, információ akkor vált elérhetővé, mikor a címzett megnézte a postafiókját, a Facebook és társai esetében pedig a működő eszköz azonnal jelez – ezért valós idejű.
Ezeknek egy egyszerűbb változata az azonnali üzenetküldő (chat) volt, ami véleményem szerint a nyelvromlás egyik fő „eszköze”, ugyanis a fiatal generáció lerövidítve és a helyesírás szabályait sutba dobva kommunikál egymással. A Szervusz, hogy vagy, mit csinálsz? helyett kb. ennyit írnak egymásnak: Sze, micsi. A VOIP (Voice Over Internet Protocol – ami nagyvonalakban azt jelenti, hogy hangtovábbítás Internet kapcsolat révén) telefonálás volt egy következő fázis,
hiszen az üzeneten és hangon kívül a számítógépes kamera által felvett képet is továbbítja. A Skype talán a legismertebb ezek közül.
A 2004 óta működő Facebook közösségi hálózat és hasonló társai az összes előzően felsoroltak lehetőségeit magában hordozza. Nagyon sokan kihasználják, hogy rég nem látott ismerősökkel, családtagokkal tartsák a kapcsolatot, és közben előfordul, hogy
Köztudott, hogy a közösségi hálózaton megosztott információkat fel lehet használni sok mindenre, főleg, ha ezeket valakik hadrendbe állítják. Gondoljunk csak a szupermarketek törzsvásárlói kártyájára. A pénztárnál leolvasott kártya alapján könnyen lehet következtetni a fogyasztó szokására aszerint, ami nap mint nap a kosarába kerül. Ezért a kedves vásárló kedvezményt kap, ami költség szempontjából csak töredéke egy kiterjedt, fogyasztói szokásokat összegző közvélemény-kutatás árához képest.
Manapság már mobileszközökön is könnyen hozzáférhető
Fotó: Barabás Ákos
Tessék belegondolni, hogy a közösségi hálózaton közzétett mindenféle fotók, elfogyasztott finomságok, kedvenc hírek, újságcikkek és a többi alapján milyen fogyasztói, szavazói vagy „mit tudom, én milyen” hajlamainkat képesek előbányászni az arra szakosodottak. A statisztika révén ismerjük, hogy sok ilyen jellegű információ egy helyen hatalmat is jelent. Mások hatalmát az egyén felett. Felettem, felettünk.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!