
A fürdőszoba a tenger színeiben pompázik, itt sem tudjuk levenni a szemünket a padlóról
Fotó: Hajnal Csilla
A cementlap karakteres, határozott jelleget ad otthonunknak, már csak azért is, mert olyan kézműves mozaiklapokról beszélünk, amelyek kiállják az idő próbáját. A technika, amellyel készítik kopásmentes felületet biztosít, nem törékeny, sőt biztosak lehetünk abban, hogy nem a cementlapként használt padlóburkolat fog elrepedni, ha ráejtünk egy üvegpoharat. De ami számomra még ennél is meggyőzőbb, hogy millióféle módon variálható színekben és mintákban egyaránt.
2017. június 16., 16:562017. június 16., 16:56
2017. június 16., 17:002017. június 16., 17:00
A mettlachinak is nevezett cementlapot az 1800-as évek második felében készítették először, bár azt nem lehet tudni, hogy egész pontosan a franciák, az olaszok vagy a spanyolok „találták fel”, mindegyik magáénak vallja.
A konyha fókuszpontja lett a cementlapburkolat
Fotó: Hajnal Csilla
Eleinte luxuscikknek számított, és csak a nagyon gazdagok engedhették meg maguknak, aztán a technológia elterjedésével az egyre nagyobb mértékű gyártásnak köszönhetően
A térségben most éli reneszánszát, egyre többen érdeklődnek iránta, bár az erdélyi otthonokban talán túlságosan is népszerű csempékkel még mindig nem veheti fel a versenyt. Sok lakás fürdőszobáját ugyanis a kilencvenes években divatba jött, állig felcsempézett falak jellemzik, oda is szokás mifelénk csempét tenni, ahol soha egy csepp víz nem érintkezik a fallal – sok esetben tehát teljesen indokolatlanul költünk hidegburkolatra.
Egyszerű, rusztikus hatást keltő bútorokkal kombinálta a színes cementlapokat
Fotó: Hajnal Csilla
A cementlap Nyugat-Európa után Magyarországon is teret hódított, két nagyobb gyár is működött a századfordulón, és végül a gyarmattartó országok gyarmatain is, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken, Észak Afrikában, így Marokkóban is. A második világháború után a drága, kézműves technológia miatt a cementlapok folyamatosan szorultak ki a piacról, sok manufaktúra és gyár állt le.
A fürdőszoba padlóburkolatához újonnan vásárolta a kézműves cementlapokat
Fotó: Hajnal Csilla
Az utóbbi időben azonban sok belsőépítész és lakberendező fedezte fel a színes lapokban rejlő szépséget és lehetőségeket.
Az előszoba semlegesebb, fehér-fekete cementlapburkolatot kapott
Fotó: Hajnal Csilla
Ha máshol nem, de lépkedhettünk már a budapesti bérházak folyosóin régi kézműves cementlapokon, de a polgári lakások konyháit is cementlappal burkolták, ezek tehát kiállták az idő, de még a háborúk próbáját is.
Nyitott gerendapolc mellett döntött Panni, szellősebb, tágasabb hatást érve el
Fotó: Hajnal Csilla
Panni a Budai hegyekben lévő házukban él családjával, és először a konyhája falburkolatánál használt cementlapokat, amelyeket egy szentendrei vállalkozás révén szerzett be. Itt bontott, használt, tisztított cementlapok közül válogatott 20 x20 centiméteres darabokat, és férjével 10x10 centisekre vágva azokat, patchwork technikával tették fel a mosogatókagyló és a vágópult mögé – mesélte a Liget olvasóinak a budapesti otthon tulajdonosa. Az előszoba és a fürdőszoba megtervezésénél már nem is volt kérdés, hogy milyen burkolat lesz – meséli Panni, hiszen egyértelmű volt számukra, hogy ide is cementlap kerül. Ide újonnan vásárolt darabokat tettek, és bár jóval nehezebb vágni, lerakni, mint a csempét, de a végeredmény megéri a fáradtságot.
Nem szabad ecetes, savas tisztítószerekkel takarítani, mert foltot hagyhat rajta – olvashatjuk a cementlapkészítő manufaktúrák oldalain.
Az ablakpárkányra is maradt pár darabka
Fotó: Hajnal Csilla
Egyszerű gerendapolcot, fából készített tárolószekrényeket álmodtak és valósítottak meg saját kezűleg a konyhába, néhol pedig téglaburkolattal kombinálták a fát és a cementlapot. A színes, karakteres lapok mellé egy túlgondolt bútor vagy akár a színes fal sem talált volna.
A fürdőszoba a tenger színeiben pompázik, itt sem tudjuk levenni a szemünket a padlóról
Fotó: Hajnal Csilla
Erdélyben kevés helyen lehet kézzel készített cementlapokat vásárolni, ezért sem annyira elterjedt a lakberendezésben, bár egyre többen érdeklődnek iránta, és az sem ritka, hogy magyarországi manufaktúráktól szerzik be a lapokat. Kutasi Bíborka saját marosvásárhelyi bútorfelújító és lakberendező műhelyében találtunk cementlapokat, bár bevallotta, nem hoztak nagy mennyiséget belőle, kevés van készleten, mert ha valaki kiválasztja, hogy milyet szeretne, megrendelik neki Budapestről.
– tette hozzá Kutasi Bíborka.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!