Új kezekben a nyárádszentbenedeki kastély

Az augusztusi községi napokon itt tartózkodott a belga Kasterlee testvértelepülés küldöttsége, és ez alkalmat biztosított arra, hogy tárgyaljanak a Tholdalagi-kastély sorsáról. Mivel a grófi családnak egyenes ágú örököse nem volt, aki visszaigényelhette volna, a kastély állami tulajdonban maradt, ezt Kasterlee vásárolta meg 2002-ben és Nyárádszentbenedeknek adományozta, tulajdonjogát pedig az Együtt Nyárádszentbenedekért egyesületre ruházta. Mivel az épület feljavítása, fenntartása és működtetése jóval meghaladta az egyesület erejét, nemrégiben az ákosfalvi önkormányzat is belépett a „képletbe”, így néhány hete a három fél egyezményt kötött, amely révén a község 49 évre használatba vette a kastélyt az egyesülettől, vállalva minden ezzel járó költséget és felelősséget.

Mikor, miből javítanak?

Osváth Csaba polgármester úgy látja, ezzel rendeződni fog az épület sorsa. Az egyesület anyagi és fizikai erejét meghaladta a nagy épület tatarozása, így nagyobb javításra már nem futotta. Az ingatlant igencsak megviselte az idő és az anyagi források hiánya, szinte teljes restaurálást igényel, falai, padlózata, mennyezete, tetőzete és lépcsőzete. Ugyanakkor már vannak olyan részek, amelyek tönkrementek, beszakadtak, ezek teljes újjáépítést követelnek majd. Az elöljáró és a helyi képviselő-testüket tisztában van azzal, mekkora terhet vettek a nyakukba: Osváth szerint  többe kerül a restaurálás, mint egy ugyanilyen új ingatlan megépítése. Ennek ellenére az önkormányzat felvállalta ezt, mert fontosnak tartja, hogy a magyarság nemzeti és kulturális értékei, műemlékei biztos kezekben maradjanak, és ez a kastély ne kerüljön olyan helyzetbe, amilyenbe nem egy hasonló épület is került Maros megyében is.

Azon kérdésünkre, hogy mire hasznosítaná, illetve hogyan töltené meg élettel az épületet az adminisztrálást is átvevő önkormányzat, Osváth Csaba kifejtette: nem azonnali, hanem középtávú terveik vannak az épülettel. Kimondottan közösségi célokra fogják használni, úgy a falu, mint az egész község javát szeretnék szolgálni ezzel a lépéssel. Elsősorban az ifjúság és a gyerekek kulturális és szórakoztató programjainak lehetne helyszíne, aztán közösségi ház és tájház egyaránt működhetne benne. Hogy a szép elképzelések mikor és hogyan válhatnak valóra, azaz mikor és milyen forrásokból tudja majd feljavítani az önkormányzat az épületet, azt egyelőre a polgármester sem tudja. Azt azonban hozzátette: minden lehetőséget megkeresnek és megpróbálnak kiaknázni, hogy anyagi forrásokat szerezzenek. Ugyanakkor bármely magánszemélytől és szervezettől is elfogadnak együttműködési javaslatot és támogatást.

Amikor még Kelemen Hunor vezette a kulturális minisztériumot, szerették volna elérni azt, hogy a kastély felkerüljön a kulturális örökség lajstromára, így könnyebben hozzá tudtak volna férni bizonyos forrásokhoz. Ennek azonban egyrészt az is akadálya volt, hogy a tulajdonjog nem volt eléggé tisztázva – ezzel a lépéssel ez is elhárult. Osváth Csaba ismételten kihangsúlyozta: egyik napról a másikra nem fog csoda történni és nem fog új „ruhába” öltözni az épület, de néhány éven belül már lehet eredményekről beszélni.

Költözni kell

Az épületben jelenleg három család is lakik, így ezeknek további sorsa is szóba került. Kérdésünkre a polgármester elmondta: törvényi szabályozás van arra nézve, hogy ilyen jellegű épületekben milyen esetekben lehet tartózkodni, lakni. Továbbá, tekintve az ingatlan igen megviselt, helyenként már-már életveszélyes állapotát, valamint azt, hogy nemsokára javítási-építési munkák is megkezdődhetnek, az önkormányzat hivatalosan is tudtára adta a lakóknak, hogy ki kell költözniük a kastélyból. A polgármester nem árulta el, hogy erre milyen határidőt szabtak, annyit viszont elmondott: nem azonnal, de belátható időn belül kell új lakást keresniük ezeknek az embereknek. Amúgy sem tartja túl megfelelőnek a lakhatási körülményeket az elöljáró: villany ugyan van az épületben, de gáz, vezetékes víz nincs.

Köszönet a közösségnek

A polgármester szerint az egyesületnek nem volt lehetősége gazdaságossá tenni az épületet, de a lakók és az itteni tevékenységek miatt folyamatosan voltak kifizetendő számlák, továbbá a szűkös anyagi lehetőségek sem tették lehetővé a kellő tatarozást, feljavítást. Ezért Osváth Csaba úgy látja, az egyesület is, a közösség is jól jár ezzel a lépéssel. Ugyanakkor elmondta: köszönettel tartozik az eddigi munkáért, erőfeszítésekért elsősorban Nám Emese egyesületi elnöknek, akivel néha voltak ugyan vitáik, de ezek mindig közösségi és sosem egyéni érdeket vették figyelembe, így feltétlenül hasznosak voltak. Emellett a polgármester az egyesületi tagságnak és az egész közösségnek köszönetet mond a kastély megmentése érdekében tanúsított önzetlen hozzáállásért.

Volna rendeltetése

A nyárádszentbenedeki egyesület elnöke, Nám Emese portálunknak kifejtette: több millió lejre lenne szükség a kastély felújításához, amellyel sajnos nem rendelkeznek. A lehetőségekhez képest és a lakosok közmunkájával többször takarították az épületet és tatarozták a tetőzet egy részét, de ennél többre nem jutott a pénzből. Az egyesület vezető tanácsában többségben levő belgák javaslatára született a döntés, hogy az épületet adják használatba az önkormányzatnak, hogy az megmenthesse a pusztulástól. Az elnök reméli, hogy ezzel a lépéssel a faluközösség javára döntötték, és az épület megmarad a falu történelmi és kulturális örökségeként. A szentbenedekiek büszkék a Tholdolagiakra, hisz évszázadokon át meghatározták létüket, iskolát és templomot is építtettek, így megérdemelnek annyit, hogy emléküket őrizzék. Amúgy az egyesület szeretett is volna legalább egy emléktáblát állítani az épületen, de ez elmarad, amíg meg nem történik a felújítás.

Arra a kérdésünkre, hogy a korszerűsített épületnek milyen rendeltetést adta az egyesület, Nám Emese elmondta: az egyesület székhelye továbbra is ott marad, a néptánccsoportnak szüksége volna egy próbateremre, a meglévő falumúzeumi gyűjteményt is ott látnák szívesen továbbra is, de vendégszobákra is igény lenne a belga testvérek számára.

Ami az épületben levő családokat illeti, az elnök hozzátette: az elmúlt tíz év alatt számos fiatal család kezdte itt az életét, kedvezményes áron tudtak számukra szerényebb lakhelyet felajánlani, amíg néhány év alatt tudtak lakásvásárlásra vagy -építésre pénzt gyűjteni, ezért mindenképpen ezt a lehetőséget is pozitívumként könyvelhetik el.

Huszonkét éve segítenek

Kasterlee településsel 1990 óta tart Nyárádszentbenedek kapcsolata, ebben az időszakban a belgák jelentős anyagi támogatást nyújtottak a falubelieknek az ivóvíz- és földgázhálózat kiépítéséhez, támogatták az iskolát, a gyerekeket, fiatalokat, időseket, de Ákosfalva község egészéről sem feledkeztek meg: mentő- és tűzoltó autókat, a mozgáskorlátozottaknak segédeszközöket, felszereléseket hoztak.

A kastélyról

A faluban a 16. században a Kemény család építtet udvarházat, ez egyes források szerint Bethlen Gábor idején szállt át a Tholdalagiakra. A mai kétszintes kastélyt a 19. században a nagyercsei gróf Tholdalagi Zsigmond építtette, magas, megtört tetőzetével és homlokzati kiképzésével barokkos-klasszicista stílusban. Keleti oldalán ion fejezettel díszített oszlopos bejárata van, az épületet jókora park vette körül. Erdélyben elsők között itt alkalmaztak központi fűtést: a falak szinte egy méter vastagok, de bennük akkora „füstjáratok” vannak, amelyben egy kisgyerek nyugodtan elférhet. A pincében álló kazánból ezeken a járatokon át érkezve melegítette a forró levegő a falakat, a fűtéshez naponta két szekér fára volt szükség – mesélik ma is a falu öregei. A második világháború után államosították, és a mezőgazdasági vállalat (egykori néven Gostat – sz. megj.) székelt benne, de adósságai miatt kiárúsították, így vásárolták meg a belgák.