Tilos motorozni, offroadozni a környék erdei útjain, legelőin

Az 2008/46-os erdészeti alaptörvény 54-es cikkelyének 2-es bekezdése szigorúan tiltja az erdőben motorral, terepjáró autóval való közlekedést. Kivételt képeznek olyan turisztikai események, amelyekre jóváhagyást ad a tulajdonos, állami erdők esetében az állami erdészet vezetője.

„2012-ben erdészeink több ilyen jellegű tevékenységet észleltek terepen, próbálták is megállítani és közölni a betolakodókkal, hogy magánterületen nem tartózkodhatnak. Tavaly két szervezett akciót hagyott jóvá a tulajdonoskör és az erdészet, előre megszabott útvonal alapján. Idén is két engedélyt bocsátottunk ki szervezett tevékenységre, viszont szomorúan tapasztaltuk, hogy nem tartják be az előre megbeszélt útvonalat. A tulajdonosok keserűen figyelték, hogy frissen ültetett csemetéken hajtanak át motorral, autóval, vagy megsértik a fák felszíni gyökereit. A vadakat és a vadásztársulatot is zavarják, gazdasági szempontból is befolyásolják, hiszen a vadállomány megzavarása miatt a vadászatok sem olyan sikeresek. Ők is bért fizetnek a területtulajdonosok felé” – mondta el kérdésünkre Sándor Alpár, a magán erdőgondnokság vezetője.

A szakemberek a rendőrségtől is kértek segítséget, emellett levelet küldtek a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatalnak, amelyben közölték a tulajdonosszövetség határozatát, és kérték, hogy a megnevezett területeken szervezendő tevékenységre ne adjanak ki környezetvédelmi engedélyt. Hamarosan táblák is jelzik mind az erdőben, mind a legelőkön, hogy kinek a tulajdonát képezik az adott területek, és milyen büntetésekre számíthatnak azok, akik megszegik a törvényt. Az erdőgondnokság területein (a Kalonda-tetőtől Oroszhegyig, Varság, Sikaszó, Ivó, Fenyéd, Máréfalva és Kápolnás) tüzet sem szabad gyújtani.

Sándor Alpár arra is felhívja a Máréfalvi patakba kirándulók figyelmét, hogy az erdőtüzek megelőzése érdekében erdős területeken ne gyújtsanak tüzet. Táblák is jelzik a tiltott zónát, és ezután megbüntetik azt, aki nem tartja be a szabályokat.

Módosítják az erdészeti alaptörvényt

Módosul az erdészeti alaptörvény, és olyan intézkedéseket próbálnak belevinni, amely az egész szakmának nem tetszik, mondta Sándor Alpár. Meglátása szerint nem csupán a magánerdészetek, hanem az állami erdőigazgatóság szakemberei sincsenek megelégedve a módosításokkal. Az alaptörvény egyik legfontosabb pontja szerint 2014. január elsejétől nem lehet fát értékesíteni az erdőből, úgymond „lábról”, csupán a lerakatokból. „A minisztérium képviseletének nyíltan elmondtuk, hogy ez az emberi jogok tiprása, hiszen a minisztérium nem szólhat bele a magánerdőkből kivágott fának az értékesítési módjába.

Nemrég Bukarestben gyűlt össze minden olyan szervezet, amelynek köze van az erdőgazdálkodáshoz, mind a magánerdészetek, mind az államiak. Az összejövetel célja az volt, hogy mi is elmondhassuk, milyen problémákkal küszködünk, miért botladozik az erdőgazdálkodás az országban. 14 pontban fogalmaztam meg az észrevételeimet, amelynek lényege az volt, hogy az állam különböző megszigorításokat alkalmaz a magántulajdonosok esetében is, viszont a beígért támogatás elmarad. A jelenlegi érvényes alaptörvényben szerepelnek olyan anyagi hozzájárulások, amelyeket az állam kellene finanszíroznia.”

Az országban 5500 fakitermelő és -feldolgozó cég létezik, ezek többnyire terv szerint dolgoznak, hosszú távra terveznek. Az erdészeti normának megfelelően kitermelhető famennyiség pedig előre el van adva. „Az 59-es cikkely szerint, ha az évi kitermelhető famennyiséget egy tulajdonos túllépi, azt Bukarestben kell jóváhagyják. Erre csak akkor adódik példa, ha nagyobb mennyiségű száradás vagy széltörés pusztít. Ez bármelyik évben bekövetkezhet.

Tavaly is nagy szárazság volt, a kiszáradt fákat most próbáljuk likvidálni azonnali bélyegzéssel, termeléssel. Bélyegzés után akár hat hónapot is kell várnunk a jóváhagyásra. A száraz fa értéke pedig napról napra csökken. Javasoltuk, hogy ez a várakozási időszak minél rövidebb legyen, hogy értékesíteni tudjuk a faanyagot. Azt is kértük, hogy az évi megengedett mennyiséget bukaresti jóváhagyás nélkül túlléphessük, mert az üzemtervből csökkenteni tudjuk a következő év mennyiségeit. Így akkor nem haladjuk túl a tízéves vágási lehetőséget” – véli az erdészmérnök.

Sándor Alpár a fővárosban azt is kiemelte: ne csupán meghallgassák, hanem vegyék is figyelembe véleményüket, hiszen nekik kell alkalmazniuk a törvényt, és ők is jót akarnak.

A Zeteleka–Libán Magán Erdőgondnokság jelenleg 21 ezer hektárt felügyel, 61 jogi személlyel, valamint 780 természetes személlyel dolgozik együtt. Azok, akik követni szeretnék a magánerdő-gondnokság tevékenységét, tekintsék meg az erdészet honlapját.