Kígyós-tó és környéke titkait fürkészték

Igaz a Kígyós-tóból kifogyott a víz, ma már kaszálható a hely, de akad a faluban olyan bácsi, aki gyermekkorában még fürdött benne. El is mesélte az elmúlt héten az ott sátortáborozó száz falubeli és vendég gyermeknek. Mi a táborzáró tábortűz mellett azt is megtudtuk: első és a második napon gyalogtúráztak. Bábatava, Szélyesalma, a Csete-hegy teteje, Vár-árka, Várkapu száda, Málmege, Nyolcfő hágója, Folyom, Nyír, Penésze, Seprőd, Csiporka útvonalon érkeztek a „Kégyós-tóhoz”. Másnap a Sükei-rezig és vissza több mint 12 kilométert gyalogolt a gyermeknép a Nagyvölgy-szádán, Kétgyepű közén, a Gyertyánoson és Rakottyáson keresztül.

Másnap visszatértek a legelső helyismereti tábor helyére, a Rák-tavához, hogy kipróbálják a Kányádi Miklós által készített csónakot. Ám nem csupán az apróságoknak volt élmény a csónakázás: a felnőttek sem értek meg korábban hasonlót. Gyerkó Levente polgármester szeretné, ha ezután bárki használhatná a ladikot.

Szőcs Attila, a helyismereti tábor egyik megálmodója kérdésünkre elmondta: „a civilizáció hozta úgy”, hogy a mai gyermekek már nem járják a határt déd-, nagy- és saját szüleikkel. Nem is olyan régen a legkisebbek is elkísérték a határban munkálkodókat. Az immár negyedik alkalommal szervezett sátortábor legfontosabb célja, hogy megszerettessék a szülőfalut, és tudják otthon marasztalni csemetéiket. Saját 15 és 9 éves gyermekei egész héten velük voltak.

A református egyházközség idei rendezvényét cégek, magánszemélyek, a polgármesteri hivatal és a közbirtokosság is támogatta. A helybéli asszonyok, férfiak idén is sokat dolgoztak, hogy eső és nap ellen védjen a nagy sátor, legyen víz a tartályokban és többfogásos, háromszori meleg étel a hosszú, mezei virágokkal díszített asztalokon. Egyetlen este esett, de a legkisebb résztvevőt, az öt és fél hónapos Rékát sem zavarta az égzengés.

A táborzáróra, a hagyományokhoz híven kivonult a falu népe. Tortával, énekszóval köszöntötték a név- és születésnaposokat, majd zenészekkel dalolgattak a sötétséget mardosó óriástűz árnyékában. És meséltek arról, amit Borbély Gábor ny. főesperestől hallottak egyik este: régen milyen játékaik voltak a falubeli kicsiknek; Gozefini, a kisgalambfalvi bűvész trükkjeiről és mindarról, amit János bácsi, az erdész-vadász az állatokról és a vadászatról mesélt.

„Körbefeküdték a hegyet”, de még vannak olyan határbéli helyek, ahol nem jártak – mondta Kányádi György református lelkész. Dűlőik, legendáik helyszíneiből minden nyáron megismertetnek egy szüneidei útravalónyit.