Fotó: Veres Nándor
Felhozatalból nem volt hiány, vásárló viszont kevés látogatott el a szombaton Csíkkozmáson tartott Szent István-napi állat- és kirakodóvásárra.
2015. augusztus 23., 18:282015. augusztus 23., 18:28
Főként malacokat kínáltak eladásra az állattartó gazdák, ugyanakkor a lókupecek is szép számmal voltak jelen állataikkal. A hat-hét hetes malacokat 150–180 lejért lehetett vásárolni, a nagyobbakért 230–300 lejt kértek. Természetesen, alkudni is lehetett, mert ahogy az egyik árus fogalmazott, „ez vásár, nem patika.” Érkeztek állattartók Lázárfalváról, Tusnádról, Csíkmindszentről, Csíkszentmártonból, Csíkszentimréről, Csíkmenaságról és Csíkszeredából is.
„Amennyit itt vettek, azt egy ki tudja fizetni. Nincs vevő, sokan tartanak állatot, de nem veszik” – panaszkodott az egyik gazda délelőtt tíz óra körül. Egy Tusnádról érkezett gazda elmondta, gyakran jár vásárokba, 25 éve tart állatot. „Azért is nem vásárolnak, mert az emberek nem akarnak dolgozni. A nagy üzletek eredménye is ez, ott minden héten megveszik a két-három kiló húst, s nincs gond. De az állatokkal dolog van, reggel, délben, este enni kell adni. Másképp kell gondolkodni, el vannak kényelmesedve az emberek” – hangzott el.
A Szent István-napi állatvásárt minden évben megszervezik Csíkkozmáson augusztus 20-a körül, télen a Szent Pál-napi vásárt tartják itt. „Az 1600-as évektől kezdve szerveződnek ezek a vásárok. A községnek ugyanakkor vásártartási joga volt minden kedden, megpróbáltuk azt is megszervezni, de nem volt értelme, mert gyenge volt a felhozatal” – magyarázta Bodó Dávid, Kozmás polgármestere.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!