Jobban halad a LEADER szekere

Az egyesület ügyvezetője már korábban kifejtette, a Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében (LEADER) nevet viselő program egyik legnagyobb nehézsége, hogy a fejlesztések olyan jellegű megközelítését képviseli, amely ellentétes az országban levő „agyonbürokratizált” rendszerekkel, hiszen az alapelvek szerint a LEADER erősen területhez kötött és alulról építkező. Az országban eddig létező pályáztatási rendszer pedig nehezen tudja ezt az irányt elfogadni. Ehhez társul a szabályok állandó változása, amely némileg kiszámíthatatlanná teszi a pályáztatási folyamatot. Ami tovább nehezíti a pályázást, az a kettős elbírálási rendszer.

Több esetben megtörtént ugyanis, hogy a LEADER elbíráló bizottsága által támogatásra alkalmasnak talált pályázatokat a központi regionális ügynökség visszautasította, olyan formai hibákat hozva fel, amelyek a LEADER-egyesülettől függetlenek, a kiírási szabályzatban pedig ellentmondásosak, azaz értelmezhetők. Mátéffy kiemelte, nagyon kevés a személyzet a regionális központban, és rengeteg a pályázat, így hosszú a várakozási idő. Ez viszont jelentősen késlelteti a pályáztatási folyamatot.
„Az elsők között voltunk, akik visszakaptuk a regionális ügynökségtől a pályázatokat. Kilencből hetet visszautasítottak akkor, így megijedtünk, mi is lesz tovább. Utólag kiderült, az ország legtöbb LEADER-egyesülete szembesült ezzel a problémával” – magyarázta Mátéffy.

„Ne bürokratizálják a LEADER-t”

 – ezt az üzenetet fogalmazta meg nemrég az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, Dacian Cioloş a Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP) és a vidékfejlesztési minisztérium munkatársainak. Mátéffy szerint a LEADER Egyesületek Országos Szövetsége épp ezen a téren lobbizott erőteljesen a kormánynál és a szakminisztériumnál.  
„Sikerült egységesen fellépni, így születtek olyan engedmények, amelyek némileg megkönnyítik a munkánkat” – jelentette ki az ügyvezető.

Mátéffy úgy értékelte, a kifizetési ügynökséggel folytatott egyeztetések során is sikerült néhány esetben közelíteni az álláspontokat. Továbbra is problémát jelent viszont, hogy az illetékes intézmények nem tudják a módszertanokat olyan ütemben változtatni, mint ahogy a törvényeket módosítják. Ezzel kapcsolatban a környezetvédelmi minisztérium egy intézkedését hozta fel példaként. Egy olyan rendeletről van szó, mely által a szakminisztérium leszögezte, egységes engedélyt ad ki, függetlenül attól, hogy a pályázati kiírás milyen dokumentációt követel.

A keretösszeg felére van pályázat

A 2,285 millió eurós keretösszeg felére létezik pályázat, de ezek egy része van eddig leszerződve, ez közel 300 ezer eurót jelent – értékelt Mátéffy. Mint fogalmazott, a regionális ügynökségnél személyzethiányra hivatkoznak, amikor azt mondják, nem tudják előkészíteni a szerződéseket. „Magyarországon a LEADER-csoportok végzik a szerződéskötéseket, ami felgyorsítja a folyamatot. Valószínűsítem, hogy nálunk is fel fogják jogosítani erre a LEADER-irodákat” – vélte az ügyvezető. Megtudtuk azt is, hogy országos szinten mintegy 35 millió euróra szerződtek le pályázatokat a LEADER-egyesületek. „Ez a rendelkezésre álló keretösszeg tíz százaléka. Ha azt nézzük, hogy a vidékfejlesztési alapokból való lehívás négy év alatt nem érte el a húsz százalékot, nem is olyan rossz eredmény ez” – említette az illetékes.

Újragondolt stratégia és problémakeresés

Mint arról Mátéffy beszámolt, két intézkedés nem bizonyult életképesnek a kiírások során: a mezőgazdasági és erdészeti termékek és szolgáltatások hozzáadott értékének a növelésére, illetve a meglévő és újonnan szerveződő mezőgazdasági integrációk támogatására kiírt pályázatok. A tervek szerint az ezekre szánt keretösszegek egy részét átcsoportosítanák egy új intézkedés keretébe, mely révén a fiatal gazdák számára írnának ki pályázatot. Az ezzel kapcsolatos módosításokat elvégezték, már csak a „rábólintásra” várnak az illetékes hatóságok részéről.

Szintén komoly problémákba ütközött a vidéki örökség megőrzésére kiírt pályázat. „Egyelőre nem találtuk meg a módját, hogyan segítsük a régi ingatlanok felújítását, ugyanis a kifizetési ügynökség nem köt szerződést természetes személyekkel. A legtöbb értékes régi ház – legalábbis azok esetében, akik tulajdonosai nálunk jelentkeztek – magántulajdonban van” – mondta az ügyvezető. Kiemelte, Magyarországon ezt a helyzetet úgy oldották meg, hogy településenként egyesületeket hoztak létre, amelyek megállapodást kötnek a tulajdonosokkal, és a szervezetek végzik el a felújítást. A tulajdonosok vállalják, hogy öt évig nem adják el az ingatlant, és szintén öt évig nem eszközölnek semmilyen módosítást a felújítást követően. „Megpróbáljuk ezt valamilyen módon itthon is. Romániában azonban ez bonyolultabb folyamat: az ingatlan telekkönyve rendben kell legyen, hosszú távú bérleti szerződést kell kötni ahhoz, hogy valaki más tulajdonú ingatlanba beruházhasson. Keressük a módját, hogyan oldjuk meg. Ez is a lényege a LEADER-nek: keressük a megoldást a helyi problémákra” – fejtette ki Mátéffy.

Hangsúlyosabb jelenlét kellene

Az ügyvezető kiemelte, a legnagyobb gond az, hogy a LEADER Egyesületnél még mindig túl sok időt felemészt az adminisztratív munka. „Hiányoljuk, hogy nem tudunk több időt jelen lenni a településeken, hogy kevésbé tudunk részt vállalni a különböző stratégiák kidolgozásában” – állapította meg Mátéffy. A szakember szerint a LEADER ugyanis több egy pályázati rendszernél. A program megoldáskeresést jelent a térség problémáira, hiszen a támogatás megszerzése mellett a cél hasznos tanácsokkal, működőképes példák ismertetésével is orvosolni a helyi problémákat. A LEADER abban is segíthet, hogy a közösség önszervező, öngyógyító képességét táplálja. Irányt kell mutasson, mire érdemes pályázni, miben érdemes gondolkodni, és a pályázót stratégiai tervezésre is kell nevelje.