Horthyit várták, nádat vágtak – sok emléke van Mezőfelének

Évek óta megfogalmazódott a helyi lakosságban a falunapok igénye, ennek a társadalmi óhajnak próbált eleget tenni az a kilenc helyi RMDSZ-választmányi tag, aki lehetetlenre vállalkozva elkezdte szervezni a rendezvénysorozatot. Az önkormányzattól most nem kaptak anyagi támogatást, de sikerült annált több magánvállalkozót bevonni. A lakosság is megmozdult, a tervezett programok is mind megvalósultak – így foglalta össze portálunknak az első alkalommal megrendezett mezőfelei falunapok következtetéseit Szegedi Barna szervező. A falunapok megálmodója Fekete Gyula helyi önkormányzati képviselő volt, aki elmondta: nagyon jó érzés, hogy a több éve dédelgetett terve most megvalósulhatott, sőt a támogatóknak köszönhetően a reméltnél többet is sikerült kihozni. Mezőcsávás község polgármestere, Szabó Levente is bizakodó: ez egy kezdet, és a mezőfeleiek sikerén felbuzdulva biztosra vehető, hogy a következő évben a többi település is megmozdul, sőt ő maga is ösztönözni fogja ezeknek a rendezvényeknek a megszervezését.

Horthyra várva

Szombaton a helyi fúvószenekar közreműködésével nyitották meg a falunapot, majd különböző programokra várták a lakosságot. Délután kerekasztal-beszélgetést tartottak a falu jelenéről, tervezett jövőjéről, amelyen kiderült: a közösségi szellem, a kalákamunka itt is fogyatkozóban van. Fekete Gyula képviselő pedig különösen fontosnak tartja, hogy első alkalommal közösen, és felváltva egymás templomában tudott ünnepelni és imádkozni a helyi református és adventista közösség. Közös gondjaik és terveik vannak, ezért ez egy jó kezdet a párbeszéd elindításához.

A kultúrotthonban saját értékeit is közszemlére bocsátotta a faluközösség. Mezőfele megélhetési forrása hagyományosan a nádfonás volt, ezért főleg ezekből a termékekből láthattunk mindenfélét, köztük olyanokat is, amit a 90 éves Iszlai Jolán néni tavaly készített, de persze emellett fel sem lehetne sorolni, hányan dolgoznak és élnek ma is a nádfeldolgozásnak köszönhetően. Ezért rengeteg formát, helyi kifejezéssel élve „kaptát” is állítottak ki, de nádvágó sarlót is láttunk. A helyiek nemcsak a Mezőség lápos vidékein szerezték be az alapanyagot, hanem messzebre is elmentek, Déváig, Aradig, sőt a Duna-deltába is – vezet be a részletekbe Lázár Éva nyugalmazott tanítónő. De nemcsak a nádfeldolgozásról tud kimerítő előadást tartani, hanem a faluban készült régi fotókhoz is hozzáfűz valamit. Egyik kép például 1940-ben készült az országzászlónál, amikor a helyiek Horthy Miklós és a magyar hadsereg bevonulását várták. De a felelevenített és negyven éve éltetett farsangi hagyományokat is képekkel dokumentálja, valamint a Hajlik a nád nevű helyi dal- és tánccsoportról is egész sor képpet mutat, és az egykori országos szerepléseken kapott oklevelek is előkerültek.

Ugyanígy még találtak néhányat azokból a munkákból is, amelyeket a helyi naív festők készítettek egykor Bandi Dezső biztatására, és ott voltak a falon Gazda Katalin és Fekete Márta goblenjei is. De mai termékekből is kiállításra került néhány darab: Dicui Tövisi Adrien festményei, Pojar Csilla origami munkái, és nem maradtak ki a sorból a helyi sportegyesület fotói, oklevblei, serlegei, vagy a Reménység nevű helyi adventista férfikar CD-i.

A szórakozásból is kijutott

Vasárnap vidámabb programok következtek: délben a sportpályán négy csapat focira nevezett be, néhányan röplabdáztak, a gyerekek kisautókkal cikcakkoztak a gyepen. A délelőtt folyamán négy csapat gulyásfőzéshez látott, hogy megkínálhassák a vendégeket és helyieket: az üstök körül Szabó Sándor és családja, Szabó Levente polgármester és családja, Cirék Péter és Dicui Péter, valamint Szilágyi József és Balogh Ernő szorgoskodott.  A harcművészeti bemutató után a színpadot kezdetben a marosvásárhelyi Művész Kuckó vette birtokba, aki a gyereket szórakoztatta színvonala s műsorral, majd a néptánc, népdal, nóta került előtérbe: a szabédi Fürgelábak és a mezőmadarasi Árvalányhaj néptáncokkal, a mezősámsondiak citerazenkarukkal örvendeztették meg a közönséget, a helyi Szász Enikő és Nagy Enikő, Ábrám Tibor is nótázott, őket a felnőttek követték: Vitális Jenő és István, Bodó Olivér és zenekara, valamint Buta Árpád. A kétnapos rendezvényt vasárnap este több percig tartó tűzijáték zárta, majd hajnalba hajlóan bulizhattak a pályán a mezőfeleiek és szomszédos falvakból érkező vendégeik.