Csíki lány nyerte az első Marosszéki lófuttatást

Egymást érték az autók, szekerek, lovasok és érdeklődők Székelyvécke központjában: a Marosszéken első alkalommal megrendezett lovas futam nagy érdeklődésnek örvendett. A templom előtt felsorakozó huszárokat és versenyzőket Bene Gábor helyi plébános áldotta meg, örömét fejezve ki amiatt, hogy visszahozzák, felelevenítik és éltetik a lovas hagyományokat.

Ezután a lovasok és az érdeklődő tömeg Kádár László sepsiszentgyörgyi huszárőrnagy és Miholcsa József huszáralezredes vezetésével a falu feletti mellékvölgybe vonult fel, ahol a rendezők a Herés Loka nevű helyen kialakították a 800 méter hosszú, U alakú versenypályát. A menetben a versenybe benevezett lovasok mellett ott voltak a marosvásárhelyi és mezőpaniti 9. huszárezred, a havadi és marossárpataki 15. Mátyás huszárezred lovas és gyalogos katonái, valamint az erdőszentgyörgyi Württenberg huszárok. Az érkezőket a mezőcsávási fúvószenekar fogadta Kossuth-dalokkal, majd a versenyzők bejárták a pályát, hogy lovaik is megismerhessék azt.

A Székely vágta mellé sorakozik fel

Az esemény fővédnöke, a megyei tanács alelnöke, Lokodi Edit Emőke szerint Székelyvécke mágnesként vonzza a megye, Székelyföld és Magyarország polgárait, olyan hely, ahol az ember „élő Paradicsomban” érzi magát, látva ezeket a gyönyörű állatokat is, amelyek, ha kell, munkaeszközök, ha kell, táltosként Tündérországba repítenek. Fekete Pál polgármester úgy vélte: ezen a napon egy csodának lehettünk tanúi, ami bizonyítja, hogy érdemes egymásra figyelni, egymásért tenni. Ha valakik összefognak, komolyan dolgoznak és teremtenek, annak van értelme, vannak követői. Azoknak, akik a faluvégi hatalmas székelykapu alatt ide érkeztek, azt üzeni a település, hogy itt valakik mindenkit várnak, itt mindenki otthonra találhat. Miholcsa József a hagyományőrzés lényegéről beszélt, elmondva, hogy keleti rokonainknál a lovas játékok még mindig élnek. Azt is megtudtuk, Magyarországon az első lovas versenyt 1827-ben szervezte gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós.

A Marosszéki lófuttatást a Székely vágta mintájára szervezték. Egyedi, de remények szerint ezután hagyományossá váló rendezvényként indították útjára. Tulajdonképpen síkfutó verseny (közismertebben galopp), amelynek célja elsősorban a Maros megyei magyar lovas hagyományok felelevenítése és ennek színvonalon tartása, a lovas és lósportok népszerűsítése és terjesztése, a lovas társadalom összetartása és tapasztalatcseréje. A szervezők remélik, hogy a ló és a vele járó izgalmas sport megismertetése minél szélesebb körben sikerülni fog, illetve hogy ez a rendezvény újabb elkötelezett híveket hódít meg a lovas sport számára. A verseny Jankovics Ferenc, Palotás Tibor, Ferenczi Margit és Bod Attila ötlete volt, azt felkarolta a marosvásárhelyi Artecotur egyesület, a helyszínt pedig Fekete Pál polgármester biztosította a községben.

Nő győzőtt a férfiak között

A Marosszéki lófuttatásra 17 versenyző nevezett be Maros, Hargita és Kovászna megyékből. A lapályról emelkedő, majd éles kanyar után lejtő pályán sarkantyú, ostor használata tilos volt. A rajtvonalhoz álló versenyzők Marosvásárhelyről, Bordosról, Mezőpanitból, Kézdivásárhelyről, Csíkszeredából, Marossárpatakról, Nyújtódról, Rigmányból, Gernyeszegről, Nyárádszentsimonról, Hagymásbodonból és Sáromberkéről érkeztek. Az elődöntőben öt futam során került ki az a tíz lovas, aki a középdöntőben méretkezett meg, közülük választották ki a négy legjobbat, aki a döntőben rajthoz állt: Fülöp Enikő, Benedekfi Levente, Palotás Tibor, Mészáros Zsolt, illetve lovaik: Heceg, Bandi, Táltos és Glória. Mintegy ezer néző szurkolt a lovasoknak, a futamot pedig az addig is kitűnően teljesítő csíkszeredai Fülöp Enikő és Herceg jó két lóhossznyi előnnyel fejezte be Mészáros, Benedekfi és Palotás előtt.

Minden ló nyakába koszorú került, a vesenyzők az oklevelek mellett ajándékokat is kaptak, a győztes pedig egy vadonatúj nyereggel lett gazdagabb.

Az idei győztes a 23 éves csíkszeredai Fülöp Enikő. A jelenleg Svájcban élő, lovaglóként dolgozó lánytól megtudtuk: ott nem rendeznek vágtákat, de mivel épp itthon tartózkodik, semmiképpen nem hagyta ki ezt a versenyt. Lova, Herceg mindig jól teljesítő, nyolc éves herélt szürke, a lipicai és a Nonius keveréke, díjugrásban és távlovaglásban kitűnő. Nagyon jól érzi gazdája gondolatát, szándékát, ezért is sikerült itt is maguk mögött hagyniuk a többieket.

Egyértelműen sikeres volt az első futam

A verseny szakkomentátora Csontos János volt, Magyarország volt országgyűlési képviselője, aki a verseny során érdekes ismertetőket tartott a magyar lótenyésztésről és lóversenyekről. Mint kiderült: a mezőhegyesi ménes idősebb, mint az Amerikai Egyesült Államok, továbbá a magyar tenyésztésű bábolnai ságia arab ménes 1838-as megalakulása után alig negyven évvel a párizsi világkiállításon már díjat szerzett. És egy elgondolkodtató adattal is szolgált a szakember: 1914-ben Magyarországon mintegy négymillió lovat számláltak, míg ma alig nyolcvanezret tartanak számon. A verseny utáni értékelőben Csontos azt mondta: Fülöp Enikő felkészültségével, rátermettségével, Herceg pedig edzettségével és idegeivel érdemelte ki az első helyet. Kádár László szerint sikeres, látványos volt a futam, a pálya nagyon jó volt, ahol jól és biztonságosan lehetett versenyezni. Reményei szerint még sokszor fognak itt találkozni a Maros megyei lószeretőkkel.

Lokodi Edit úgy véli: „Megírtuk a történelem első lapját”, míg Miholcsa József egy varázst érzett itt, és ez a verseny azt bizonyítja, hogy még mindig vannak tartalékaink, van amivel előrukkolnunk. Vajda György főszervező, az Artecotur elnöke szerint ezek a rendezvények érettünk, miattunk vannak, ezért kimondta a végszót: Jövőre veletek ugyanitt!

Kulturális műsorral folytatták

Az első Marosszéki lófuttatás nemcsak a lovakról és a vágtáról szólt: a versenypályán, majd délután a faluban felütött „táborban” a marosvásárhelyi Kerecsensólyom hagyományőrző egyesület honfoglalás korabeli ruházatot és fegyverzetet mutattott be, Kádár László lovas íjászatról, a marosvásárhelyi ifj. Benkő József hadtörténész világháborús emlékekről tartott előadást, Huszár Ákos lópatkolást mutatott be. A gyerekeknek délután falovacskákal rendeztek versenyt, és voltak kézműves foglalkozások is. A színpadon a felnőtteket a marosszentkirályi Vadrózsák néptánccsoport szórakoztatta, majd Boros Emese, Trozner Kincső, Szabó Levente és Buta Árpád operetteket adott elő Nyágai István zongorakíséretében, este volt borkostoló, nótázás, mulatozás.