Csíki lány nyerte az első Marosszéki lófuttatást

•  Fotó: Gligor Róbert László

Fotó: Gligor Róbert László

Szombaton gyönyörú időben került sor a Kis-Küküllő egyik mellékvölgyében meghúzódó, alig négyszáz lakosú település határában, Véckén az első Marosszéki lófuttatás nevű lovas versenyre, amelyet a Székely vágta mintájára képzeltek el. A futam győztese éppen a tavalyi székelyföldi megmérettetés nyertese lett.

Gligor Róbert László

2013. május 26., 12:062013. május 26., 12:06

Egymást érték az autók, szekerek, lovasok és érdeklődők Székelyvécke központjában: a Marosszéken első alkalommal megrendezett lovas futam nagy érdeklődésnek örvendett. A templom előtt felsorakozó huszárokat és versenyzőket Bene Gábor helyi plébános áldotta meg, örömét fejezve ki amiatt, hogy visszahozzák, felelevenítik és éltetik a lovas hagyományokat.

Ezután a lovasok és az érdeklődő tömeg Kádár László sepsiszentgyörgyi huszárőrnagy és Miholcsa József huszáralezredes vezetésével a falu feletti mellékvölgybe vonult fel, ahol a rendezők a Herés Loka nevű helyen kialakították a 800 méter hosszú, U alakú versenypályát. A menetben a versenybe benevezett lovasok mellett ott voltak a marosvásárhelyi és mezőpaniti 9. huszárezred, a havadi és marossárpataki 15. Mátyás huszárezred lovas és gyalogos katonái, valamint az erdőszentgyörgyi Württenberg huszárok. Az érkezőket a mezőcsávási fúvószenekar fogadta Kossuth-dalokkal, majd a versenyzők bejárták a pályát, hogy lovaik is megismerhessék azt.

A Székely vágta mellé sorakozik fel

Az esemény fővédnöke, a megyei tanács alelnöke, Lokodi Edit Emőke szerint Székelyvécke mágnesként vonzza a megye, Székelyföld és Magyarország polgárait, olyan hely, ahol az ember „élő Paradicsomban” érzi magát, látva ezeket a gyönyörű állatokat is, amelyek, ha kell, munkaeszközök, ha kell, táltosként Tündérországba repítenek. Fekete Pál polgármester úgy vélte: ezen a napon egy csodának lehettünk tanúi, ami bizonyítja, hogy érdemes egymásra figyelni, egymásért tenni. Ha valakik összefognak, komolyan dolgoznak és teremtenek, annak van értelme, vannak követői. Azoknak, akik a faluvégi hatalmas székelykapu alatt ide érkeztek, azt üzeni a település, hogy itt valakik mindenkit várnak, itt mindenki otthonra találhat. Miholcsa József a hagyományőrzés lényegéről beszélt, elmondva, hogy keleti rokonainknál a lovas játékok még mindig élnek. Azt is megtudtuk, Magyarországon az első lovas versenyt 1827-ben szervezte gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós.

A Marosszéki lófuttatást a Székely vágta mintájára szervezték. Egyedi, de remények szerint ezután hagyományossá váló rendezvényként indították útjára. Tulajdonképpen síkfutó verseny (közismertebben galopp), amelynek célja elsősorban a Maros megyei magyar lovas hagyományok felelevenítése és ennek színvonalon tartása, a lovas és lósportok népszerűsítése és terjesztése, a lovas társadalom összetartása és tapasztalatcseréje. A szervezők remélik, hogy a ló és a vele járó izgalmas sport megismertetése minél szélesebb körben sikerülni fog, illetve hogy ez a rendezvény újabb elkötelezett híveket hódít meg a lovas sport számára. A verseny Jankovics Ferenc, Palotás Tibor, Ferenczi Margit és Bod Attila ötlete volt, azt felkarolta a marosvásárhelyi Artecotur egyesület, a helyszínt pedig Fekete Pál polgármester biztosította a községben.

Nő győzőtt a férfiak között

A Marosszéki lófuttatásra 17 versenyző nevezett be Maros, Hargita és Kovászna megyékből. A lapályról emelkedő, majd éles kanyar után lejtő pályán sarkantyú, ostor használata tilos volt. A rajtvonalhoz álló versenyzők Marosvásárhelyről, Bordosról, Mezőpanitból, Kézdivásárhelyről, Csíkszeredából, Marossárpatakról, Nyújtódról, Rigmányból, Gernyeszegről, Nyárádszentsimonról, Hagymásbodonból és Sáromberkéről érkeztek. Az elődöntőben öt futam során került ki az a tíz lovas, aki a középdöntőben méretkezett meg, közülük választották ki a négy legjobbat, aki a döntőben rajthoz állt: Fülöp Enikő, Benedekfi Levente, Palotás Tibor, Mészáros Zsolt, illetve lovaik: Heceg, Bandi, Táltos és Glória. Mintegy ezer néző szurkolt a lovasoknak, a futamot pedig az addig is kitűnően teljesítő csíkszeredai Fülöp Enikő és Herceg jó két lóhossznyi előnnyel fejezte be Mészáros, Benedekfi és Palotás előtt.

Minden ló nyakába koszorú került, a vesenyzők az oklevelek mellett ajándékokat is kaptak, a győztes pedig egy vadonatúj nyereggel lett gazdagabb.

Az idei győztes a 23 éves csíkszeredai Fülöp Enikő. A jelenleg Svájcban élő, lovaglóként dolgozó lánytól megtudtuk: ott nem rendeznek vágtákat, de mivel épp itthon tartózkodik, semmiképpen nem hagyta ki ezt a versenyt. Lova, Herceg mindig jól teljesítő, nyolc éves herélt szürke, a lipicai és a Nonius keveréke, díjugrásban és távlovaglásban kitűnő. Nagyon jól érzi gazdája gondolatát, szándékát, ezért is sikerült itt is maguk mögött hagyniuk a többieket.

Egyértelműen sikeres volt az első futam

A verseny szakkomentátora Csontos János volt, Magyarország volt országgyűlési képviselője, aki a verseny során érdekes ismertetőket tartott a magyar lótenyésztésről és lóversenyekről. Mint kiderült: a mezőhegyesi ménes idősebb, mint az Amerikai Egyesült Államok, továbbá a magyar tenyésztésű bábolnai ságia arab ménes 1838-as megalakulása után alig negyven évvel a párizsi világkiállításon már díjat szerzett. És egy elgondolkodtató adattal is szolgált a szakember: 1914-ben Magyarországon mintegy négymillió lovat számláltak, míg ma alig nyolcvanezret tartanak számon. A verseny utáni értékelőben Csontos azt mondta: Fülöp Enikő felkészültségével, rátermettségével, Herceg pedig edzettségével és idegeivel érdemelte ki az első helyet. Kádár László szerint sikeres, látványos volt a futam, a pálya nagyon jó volt, ahol jól és biztonságosan lehetett versenyezni. Reményei szerint még sokszor fognak itt találkozni a Maros megyei lószeretőkkel.

Lokodi Edit úgy véli: „Megírtuk a történelem első lapját”, míg Miholcsa József egy varázst érzett itt, és ez a verseny azt bizonyítja, hogy még mindig vannak tartalékaink, van amivel előrukkolnunk. Vajda György főszervező, az Artecotur elnöke szerint ezek a rendezvények érettünk, miattunk vannak, ezért kimondta a végszót: Jövőre veletek ugyanitt!

Kulturális műsorral folytatták

Az első Marosszéki lófuttatás nemcsak a lovakról és a vágtáról szólt: a versenypályán, majd délután a faluban felütött „táborban” a marosvásárhelyi Kerecsensólyom hagyományőrző egyesület honfoglalás korabeli ruházatot és fegyverzetet mutattott be, Kádár László lovas íjászatról, a marosvásárhelyi ifj. Benkő József hadtörténész világháborús emlékekről tartott előadást, Huszár Ákos lópatkolást mutatott be. A gyerekeknek délután falovacskákal rendeztek versenyt, és voltak kézműves foglalkozások is. A színpadon a felnőtteket a marosszentkirályi Vadrózsák néptánccsoport szórakoztatta, majd Boros Emese, Trozner Kincső, Szabó Levente és Buta Árpád operetteket adott elő Nyágai István zongorakíséretében, este volt borkostoló, nótázás, mulatozás.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei