A Kárpátok Őre erősítse a hitet

Az emlékmű felállításával tulajdonképpen az egykori határvédő székelyek előtt szerettek volna tisztelegni a helybéliek. Az eredeti szobrot 1915-ben állították fel Kolozsváron, ám a háború után Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították azt. Ennek hű másolata került most a csomortáni iskola udvarára. Az ünnepség egyúttal tisztelgés volt a dicsőséges pozsonyi csata 1106. évfordulója előtt.

Ferencz Csaba: nemzetünk jövője van veszélyben

„Méltó ez a nap ehhez az eseményhez. Hiszen olyan történelmi pillanatban élünk, amikor lépnünk kell, erőt kell gyűjtenünk az előttünk álló nehéz időkre” – fogalmazott ünnepi beszéde során Ferencz Csaba. Csíkpálfalva polgármestere szerint a tervezett alkotmánymódosítás és új területi-közigazgatási felosztás székely népünk közös jövőjét, fennmaradását, létét veszélyezteti. „Ezért most azt kívánom, a Kárpátok Őre erősítse a hitet a székelyekben, erősítse az összetartozás, az összefogás fontosságát. A mai nap nem a szereplésről, nem a feltűnésről kell szóljon, hanem azt kell példáznia, hogy mi együtt, közösen vagyunk erősek. Az irány kell közös legyen, nem számít, hogy milyen szólamokban, mert csak így tudunk erős Székelyföldet, erős jövőt építeni. A nehézségekkel megküzdeni, a veszélynek ellenállni csakis szervezett és mindenre elszánt székely társadalom képes” – nyomatékosított a községvezető.

Izsák: velünk nem lehet bármit megtenni

A szobor és a szoborállítók négy tulajdonságot, négy példát állítanak elénk: az elszántságot, nyugalmat, lendületességet és a céltudatosságot egy olyan történelmi pillanatban, melyet nyugodtan nevezhetünk nehéznek és kritikusnak – jelentette ki felszólalása során Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke hangsúlyozta, nem kell félnünk, hiszen van bennünk elég erő ahhoz, hogy a székelység létét fenyegető terveket meg tudjuk akadályozni. „Meg fogjuk mutatni Románia kormányának, Európának és a nagyvilágnak, hogy velünk nem lehet bármit megtenni. A székelység létezésének utolsó területi intézményi kereteit nem engedjük felszámolni. Nem engedjük Székelyföldet betagolni olyan óriásrégióba, ahol a székelység aránya 30 százalék alatt van, és minden döntési jogot kivennének a kezünkből. Meggyőződésem, hogy ezt megállítani elsősorban rajtunk múlik” – fogalmazott az SZNT elnöke.

Borboly: nincsenek jó és rossz magyarok

„Ennek az alkotásnak üzenete van: a Kárpátok őrzését végezzük mi továbbra is, ahogy tették azt elődeink” – ez már Borboly Csaba részéről hangzott el az ünnepségen. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke szerint a feladat elvégzésének két feltétele van: az egyik az összefogás, a másik pedig egymásnak a tisztelete. „Nincsenek jó és rossz magyarok. Mindenki jó magyar ember. Szükség van arra, hogy együtt haladjunk a kitűzött cél felé. Nem a magyar kell legyőzze a magyart” – jelentette ki a politikus. Borboly úgy vélte, a székely összefogást kell erősíteni, ennek kitűnő példája a csomortáni emlékmű avatása.

Salamon Zoltán: nem a vezetőink, hanem a közemberek a bátrak

A Kárpátok Őre szobroknak egyszerre kellett jelképezniük a fronton harcoló katonák hősiességét és az otthon maradottak áldozatkészségét. Az előbbit a szobrok kivitele, utóbbit a szobrokba vert szögek jelenítették meg – hallhattuk Salamon Zoltán részéről. Az Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita Megyei Szervezetének elnöke szerint nem engedhetjük szó és tettek nélkül „szétveretni” magunkat. „Hogy milyen színezetűek székelységünk szobrának vasszegei, hogy tulipános, fenyőfás vagy csillagos mintát ábrázoló kalapáccsal verjük bele a vasszegeket, nem lényeges. A fontos az, hogy az áldozatkészség ezer meg ezer kis vasszege elborítsa szobrunkat. Ezért arra kérek mindenkit, eszerint cselekedjen. A csatát nem nyerhetjük meg külön-külön” – jelentette ki Salamon. Az MPP megyei elnöke úgy vélte, ha bágyadtan igent mondunk a küszöbön álló régiósításra, azzal csak a sorsunk irányításáról való lemondást bizonyítjuk. „A szabadság azoké, akik elég bátrak ahhoz, hogy kivívják. Nálunk az a helyzet, hogy nem a vezetőink, hanem a közemberek a bátrak. Tulajdonképpen ők voltak mindig is a mi hőseink. Politikai, vallási hovatartozástól függetlenül verjünk be minél több szimbolikus szöget székely egységünk szobrába, hogy az itt látható Kárpátok Őre ne csak egy műalkotás legyen, hanem erőnk, képességeink, hírnevünk szimbóluma” – zárta mondatait a politikus

Sorbán Attila: őrök vagyunk mindannyian

„A szívünk mélyén a határ ugyanott húzódik, ahol ezer évvel ezelőtt, ahol mindenkor. Ezt a határt őrizzük most is, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne. Amíg így teszünk, addig ott van, létezik és őriznünk kell. Manapság már nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő szavakkal és cselekedetekkel” – fogalmazott ünnepi beszéde során Sorbán Attila. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Hargita Megyei Szervezetének elnöke úgy vélte, Európa és a nyugati műveltség addig terjed, ameddig a gótika: a Kárpátok pereméig. „Hát ezért álltak és állnak őrök itt mindenkor. Magyarok vagyunk, székelyek és őrök itt a mindenkori végeken, az őrködés pedig nem csak kötelesség, hanem megtiszteltetés is. Tiszteljük hát és szeressük ezt az alkotást. Rólunk szól, minket ábrázol, bennünket jelképez, értünk őrködik és érte őrködünk” – hallhattuk Sorbán részéről.

Székely kapuk és a hont védő őr

Az emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, tölgyfából készült, határőrt ábrázoló szobor. Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült torony veszi körül. A talapzattal együtt az alkotás magassága eléri a hat métert. A szobrot Horváth Béres János készítette, a tornyot Székely Csaba és Török Csaba fafaragók, míg a talapzatot Forró Attila vállalkozó. Az emlékmű terveit Tóth Vásárhelyi József rajzolta.

Patrubány: nem elég az egység szimbolikus megjelenítése

„Ebben az állapotban, amelyben székely népünk létezik közvetlenül az alkotmánymódosítás és Románia új közigazgatási felosztásának küszöbén, amikor szemlátomást arra törekszik a többségi nemzet politikuma, hogy Székelyföldet vagy felszabdalja, vagy egy jelentéktelen kisebbségbe taszítsa, azt hiszem, hogy a szimbolikus megjelenítése az egységnek nem elegendő. Ezen túlmutató gesztusokat kell tenni” – jelentette ki ünnepi beszéde során Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke hangsúlyozta, nem elég ünnepélyesen emlékműveket állítani, nem elég felvenni a legszebb, legméltóbb népviseletünket, vagy harci cselekményünket emlékeztető katonás viseletünket, ahogy a székely, magyar zászlók lobogtatása sem elegendő. „Amikor vészkorszakok közeledtek, összeült a székely nemzetgyűlés. Azt hiszem, most egy ilyen pillanatot élünk meg, olyan folyamatoknak vagyunk szenvedő alanyai, amikor is létre kell hozni azt az intézményt,amelynek hagyománya van, azaz a székely nemzetgyűlést. A Magyarok Világszövetségének elnökeként nem tisztem ezt kezdeményezni, de mint csíkkozmási származású székely ember nemcsak tisztem, hanem kötelességem is” – emelte ki Patrubány.

A szobor leleplezése előtt Kocsis László, az emlékmű elkészítésének egyik magyarországi kezdeményezője és támogatója méltatta a történelmi pillanatot. „Akik kilencven és egynéhány éven keresztül ebben a közegben meg tudták tartani nyelvüket, magyarságukat, kultúrájukat, és kitartóan tovább építkeznek, azok biztosan a Kárpátok nemzetőrei. Ez minden elismerést és tiszteletet megérdemel, a magyarság nagyon sokat köszönhet önöknek” – jelentette ki a vállalkozó, majd Ferencz Csaba pálfalvi polgármesterrel, illetve Gergely Istvánnal, a Csibész Alapítvány elnökével közösen leleplezte az alkotást.

Az ünnepség további részében a történelmi egyházak jelen levő képviselői áldották meg az emlékművet, a ciliv szervezetek és politikai pártok képviselői pedig elhelyezték a kegyelet koszorúit.