
Fotó: Haáz Vince
A MOL gyermekgyógyító programjának egyik nyertese a marosvásárhelyi Piros Orr Egyesület, amely sikeres pályázata révén zeneterápiával és zeneterápiás eszközökkel való játék útján segíti a súlyos fogyatékkal élő gyermekeket.
2021. február 08., 17:422021. február 08., 17:42
A halmozottan sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó egyesület tavaly jött létre abból a meggondolásból, hogy
Csatlos Tünde, az egyesület létrehozója a Székelyhonnak elmondta, az államtól semmilyen segítséget nem kapnak, az összes terápiát nekik kell megfizetniük. „Ha mi, szülők nem lépünk, ki tudja meddig kell várnunk” – tette hozzá, majd azt is elárulta, hogy öt évet vett fel, mire megállapították, hogy kisfiuk, Marci milyen betegségben szenved.
Egyébként nemcsak a pályázati lehetőségek miatt hozták létre az egyesületet, hanem azért is, hogy segíteni tudják információkkal, tanácsokkal a hasonló helyzetben lévő családokat. „Hogy ne kelljen olyan sokat várniuk egy-egy diagnózisra, vagy hogy egyáltalán tudomást szerezhessenek a lehetőségekről, hogy hová fordulhatnak, ha kezelésre van szükségük, milyen terápiák léteznek, hol érhetők el” – részletezte az egyesület alapítója.
Csatlos Tünde és kisfia, Marci
Fotó: Haáz Vince
A nyertes projekt révén a Piros Orr Egyesület zeneterápiával szeretné fejleszteni a sérült gyerekeket. Csatlos Tünde kifejtette,
„Marci fiúnk és még egy kislány vett részt az online zeneterápiákon, most ezt szeretnénk nyolc kisgyerek számára elérhetővé tenni” – mondta az édesanya, aki a további tervek között olyan hangszerek beszerzéséről beszélt, amelyet a sérült gyerekek számára készítenek, és amelyeket minden hónapban egy közös zenéléshez használnának.
Nyár végén a projekt befejező lépéseként a Vásárhelyi Forgatagon tervezik, hogy közönség elé lépnek, bemutatják, mit tudnak, mire jó a zene a halmozottan sérült gyerekek számára. A tervek között szerepel ugyanakkor egy zeneterápiás képzés gyógypedagógusok számára is, akik a tanultakat saját munkájukban tudják majd alkalmazni.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!