Elmondta: az elmúlt években részt vettek a találkozókon. Mint mondta, a jogszabályok szerint a láttamozó bizottságnak módjában áll megváltoztatni a nyilvános rendezvény bizonyos elemeit a szervezők beleegyezésével.

– tette fel a kérdést az SZNT elnöke.

Közölte, hogy hétfőn írásbeli tájékoztatást fog kérni a marosvásárhelyi polgármesteri hivataltól az ügyben. Rámutatott arra, hogy

Az engedélyt megadott határidőn belül megtagadhatták volna, amire nem került sor, így a bizottság már csak a rendezvény bizonyos elemein változtathat a szervezők beleegyezésével.

Ellenkező esetben a járdára szorulnak, amire az elmúlt években kétszer volt példa, legutóbb tavaly - emlékeztetett Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke arra is kitért, hogy a korábbi években a román csendőrség is egyeztetésre hívta a szervezőket a rendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében. Tavaly azonban

Az SZNT-elnök ezt megóvta a marosvásárhelyi bíróságon, és alapfokon megnyerte a pert. Az ítélet érvénytelenítette az 1000 lejes bírságot.

Izsák Balázs szerint a bíróság az indoklásban leszögezte: a csendőrség feladata a rend fenntartása, és nem lépheti túl hatáskörét. Az MTI kérdésére elmondta: idén is számít hasonló eljárásra.

– mondta a láttamozó bizottság pénteki ülésére utalva.

Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a csendőrség kérésének tett eleget, amikor az ülésen csak a bizottság tagjai – a polgármester, a főjegyző, a csendőrség és a rendőrség képviselői – vehettek részt.

– idézte a hírügynökség a polgármestert.
Soós azt is elmondta, hogy a rendezvény megtartását útlezárások nélkül hagyták jóvá, így a felvonulás résztvevőinek a járdán kell haladniuk.

Az SZNT március 10-én évente megtartja Marosvásárhelyen a székely szabadság napját, ahol kiáltvány elfogadásával a román törvényhozás és a nemzetközi közösségek felé közvetíti a székelyföldi autonómiaigényt.
A szervezet a napokban felhívással fordult a székelyföldi magyar polgármesterekhez, kérve, hogy

„Románia alkotmányának 6. cikkelye elismeri és szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére. A székely zászló kitűzése alkotmányos jog, amellyel legalább a székely szabadság napján élni kell” – írták.