Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:39

Hétvégén újraindulnak a küzdelmek a Hargita megyei 4. Ligában

10:30

Szerkezeti megerősítésre szorul kilenc marosvásárhelyi tömbház

10:26

Szelíd ragyogás

10:15

Kihirdette az államfő a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

Kapunyitás az államosításnak? Rendkívül magas az erdők és legelők adója

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Kelemen Hunor a helyi adók felülvizsgálatáról: én álltam elő a javaslattal

Visszatelepítik a Békény-patakába a pisztrángokat

Tudományos felmérés előzte meg a projektet, amely keretében eddig hét zúgó készült el

Fotó: Dianim Egyesület

A Gyergyószentmiklóson átfolyó Békény-patak felső szakaszaiban már évtizedek óta nem él pisztráng. Egy egyedi kezdeményezés azonban újra a ragadozó hal élőhelyévé változtatná a patak felső szakaszát. Ha itt beválik, a példa ragadós lehet.

Gergely Imre

2021. október 13., 14:472021. október 13., 14:47

2021. október 13., 16:042021. október 13., 16:04

Rengeteg oka van annak, hogy kipusztult a pisztráng a Békényből (és más gyergyószéki vizekből), és a természet önmagában nem képes ezt visszafordítani. Emberi segítséggel azonban ez lehetségesnek látszik, ezen dolgozik a gyergyószentmiklósi Dianim Egyesület. A patak város feletti szakaszán már hét zúgót, azaz kis vízesést alakítottak ki a mederbe helyezett fatörzsekből, és a projekt lezárásáig 20 ilyen készül összesen. Ezek a fakitermelések okozta zavarosságot, hordalékot fel tudják fogni, némileg csillapítják a patak sebességét, búvóhelyet, nyugalmat talál a pisztráng és oxigénnel is dúsul a víz – magyarázza Farkas Attila, a szervezet titkára és a projekt tudományos koordinátora.

A víz minősége, kémiai összetétele, egyébként is megfelel most is a hegyi patakok csúcsragadozójának, ami abból is látható, hogy a lentebb, a patak mentén több pisztrángtenyészet is működik.

A Dianim Egyesület által kigondolt projektet a bukaresti kormány főtitkárságán belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztály karolta fel, ennek vezetője, Borbély László nemrégiben egy bukaresti sajtótájékoztatón beszélt erről. Az élőhely újrateremtésre közel 70 ezer lejt fordítanak, miután számos szakhatóság szükséges engedélyét (vízügy, környezetvédelem, önkormányzat stb.) beszerezték. A több hónapos előkészületi folyamat után készültek el az első vízlépcsők, és a projekt zárásaként – várhatóan október 27-én – telepítik a patakba a 2000 piros pettyes sebes pisztrángot. Az egyedek számát is az egyik szakhatóság határozta meg.

Veress Csaba, a szervezet elnöke elmondta, amióta elkezdték a munkát, több megyéből, más hegyvidéki településekről is érdeklődtek a kezdeményezésük iránt – amiről úgy tudják, hogy az első ilyen az országban. Tehát amennyiben beválik az elképzelésük, és évek múlva egy megerősödő, gyarapodó pisztráng állomány él majd a Békényben, máshol is követni fogják a példát.

Fotó: Dianim Egyesület

Sokat számít, hogy az 1996–1998-as széltörés után megindult nagymértékű erdőkitermelés ma már jóval környezetbarátabb módon zajlik. Korábban előfordult, hogy a patakok medrében húzatták a kivágott rönköket, de ma járműveken hozzák le a hegyről, így kevésbé ártanak a vizeknek. Nincs mezőgazdasági művelés, és az ezzel járó vegyszerezés sem a patak mentén – állapította meg Farkas Attila. Ő egyébként a Sapientia egyetem oktatója, az erdőmérnöki szak programfelelőse is, és vadgazdálkodási tárgyak tartoznak hozzá. Azt tervezi, hogy ha lesz további támogatás, az egyetem eszközeit, erőforrásait felhasználva követni, monitorizálni fogják a pisztrángpopuláció alakulását – az egyetem részéről van nyitottság ehhez.

A betelepítés után a csendőrség ügyel majd arra, hogy az orvhalászat ne tegyen kárt az állományban.

Idővel pedig megfelelő szabályozás mellett horgászni is lehet itt, bővítve a vidék turisztikai kínálatát is.