Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:27

Döntőben a szejkefürdői Insect Park, az Ön szavazata is számít!

15:09

Eldöntötték a megyeházán, hogy mely településeket támogatják idén kiemelten

15:05

Éveken át szexuális erőszakot követett el élettársa kiskorú lánya ellen, letartóztattak egy Arad megyei férfit

14:57

Hatan sérültek meg egy Maros megyei balesetben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

Védőnői hálózat: alternatív megoldás egy alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben

Szakmai előadásokon képezhették magukat egészségügyi dolgozók a kétnapos rendezvényen

Fotó: Pinti Attila

Magyarországi mintára építenének ki alternatív védőnői hálózatot Hargita megyében, a hosszú távú cél ennek országos szintre emelése. A Hargita Megyei Kora Gyermekkori Programot hivatalosan a II. Konferencia a fejlődő gyermekért című, február 8–9. között tartott rendezvényen indították el.

Barabás Hajnal

2019. február 09., 17:562019. február 09., 17:56

Sógor Enikő, a Prosperitas Vitae Egyesület elnöke a csíktaplocai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában megszervezett szakmai rendezvény megnyitóján elmondta, az a céljuk, hogy a meglévő asszisztensi struktúrába beilleszthető védőnői hálózatot alakítsanak ki.

A szakképzett védőnők ugyanis a kora gyermekkori esetleges rendellenességeket időben felismerhetik, a kezelés időben elkezdődhet, ugyanakkor sokat tehetnek a megelőzés érdekében is. Az a tapasztalat ugyanis, hogy sok gyermek 3 éves kora után, vagy csak iskoláskorban kerül a korai fejlesztő központokba, holott sokkal többet tehetnének 3 éves kor előtt a gyermekek fejlődéséért.

Sógor Enikő ugyanakkor arról is beszélt, hogy az alternatív védőnői hálózat kialakítása érdekében

képzést szerveznek egészségügyi asszisztenseknek;
elektronikus védőnői adatbázist hoznak létre és működtetnek;
bérkiegészítéssel, továbbá eszközök beszerzésével segítik a védőnők terepmunkáját.

A Hargita Megyei Kora Gyermekkori Program részeként nemcsak ezt a hálózatot építenek ki, hanem egy óvodai szűrőprogramot is lebonyolítanak.

Negyven csíkszéki óvodában mintegy 1700 három- és négyéves gyermek pszichomotorikus fejlettségét mérik fel szakemberek idén májusig. Ezt a szűrést szeretnénk a jövőben is folytatni

– ismertette terveiket az egyesület elnöke.

A védőnők feladatai közé tartozik a várandóság és a gyermek születésének végigkövetése, a család egészségvédelme, a gyermekek fejlődési rendellenességeinek korai kiszűrése, a védőnői ellátás színtere pedig gyakorlatilag a család otthona. A gyermekek korai fejlesztését kitűző Hargita megyei programot a Magyar Kormány támogatja, védnöke pedig Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára, aki ugyan nem lehetett személyesen jelen a rendezvényen, üzenetét Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja tolmácsolta.

A főkonzul kiemelte, azt kívánja, hogy a Hargita megyei és az egész székelyföldi magyar közösség javára, boldogulására szolgáljon ez a program. Mint fogalmazott,

a konferencián útjára indított kora gyermekkori program hiánypótló, amely egy alulfinanszírozott egészségügyi rendszerben nyújt alternatív megoldást.

Fotó: Pinti Attila

Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem fogja össze például a háziorvosi ellátást a szakorvosi, vagy kórházi ellátással. Holott fontos lenne egy intézményesített kapcsolatrendszer a két ellátásban, hogy követni lehessen egy adott gyermek kezelését, hogy „oda jusson, ahová kell”.

Szintén fontosnak tartja, és hasznos feladata lesz a védőnői hálózatnak a szülők posztnatális képzése a csecsemőgondozásról.

Sok esetben előfordult, hogy alapvető dolgokat nem tudtak a szülők, például, hogy hogyan kell egy csecsemőt fürdetni

– jegyezte meg.