Cristian Răduț, a Maros megyei szociális igazgatóság vezetője a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozva kifejtette, jelenleg a törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a gyermekpénz felhasználását ellenőrizni lehessen. Nem ritka az, amikor a pénzt felvevő szülők nem a gyermekre költik azt, hanem olyan élvezeti cikkekre, amelyre egyébként tilos lenne.

– fogalmazta meg a kérdést az igazgató, hozzátéve, hogy erre sem törvényes forma nem létezik, sem módszer. Ő azonban hisz abban, hogy zömében a gyermekek javára fordítják az összeget a szülők, bár hallott olyan esetekről is, amikor nem.

A gyermekpénzt vagy egy bankszámlára utalják a hivataltól, vagy személyesen a postás kézbesíti. Míg Nagy-Britanniában például a gyermekeknek szánt állami segély 300 font havonta, Romániában mindössze 84 lej, vagyis kevesebb mint 20 euró. Ezt az összeget a szülőnek vagy a gyámnak kimondottan a gyermek étkeztetésére vagy ruháztatására szabadna fordítania. De mivel ezt nem lehet ellenőrizni, változtatni kellene a törvényen – állítják a politikusok.

Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő lapunk érdeklődésére elmondta,

Az ételjegyet mint alternatívát nem tartja elvetendőnek, ám a gyermek igényeinek megfelelő szolgáltatások finanszírozását látná elsősorban fontosabbnak. A nyugat-európai országokban működik az úgynevezett afterschool szolgáltatás, ami az iskolai tanórákat követő tevékenység, foglalkozás, étkezés, tanulás támogatását jelenti, a gyermekek fejlődéséhez járul hozzá.

A politikus egyelőre nem látja, hogyan lehetne ezt megvalósítani Romániában, de mindenképpen ezt tartaná a legjobb alternatívának, ami a gyermekek állami támogatását illeti.

– fogalmazott Csép Andrea, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a támogatás mértéke a szülők jövedelmének arányában történne. Ahogy mondta, nagyon sok az olyan gyermek falun, akik nem tudnak megfelelő körülmények között tanulni, a szülőknek kevés jövedelmük van, vagy vannak olyan családok, ahol délután a gyermekekkel nem tudnak foglalkozni, a tanórák után egyedül vannak otthon. Csakhogy ezt a szolgáltatást kötelezővé kellene tenni, és akkor egy sor további kérdés merülne fel, hogy hogyan, milyen formában. „Szerintem mindenképpen a szolgáltatások biztosítanák a gyermekek fejlődését” – szögezte le a politikus.