Ünnepelt a képzőművészeket összefogó civil szervezet

Oklevelekkel köszönte meg sokak segítségét az alapítvány elnöke

Fotó: Balázs Katalin

Sokáig volt kérdés: hogy szülhet Gyergyóalfalu ilyan sok képzőművészt? A hétvégén érkezett válasz: a gyergyói nagyközség tulajdonképpen múzsákat terem. Múzsák földjére szólt a meghívó, a Sövér Elek Alapítvány 25 éves létét ünnepelte.

Balázs Katalin

2018. november 04., 19:312018. november 04., 19:31

2018. november 04., 20:352018. november 04., 20:35

A képzőművészeket összefogó civil szervezet ünnepségét az Alfalvi Képzőművészek Galériájának és Márton Árpád állandó tárlatának helyet adó ingatlan udvarán tartották. Huszonöt fát ültetett az alkalomra Gál Mihály, az alapítvány elnöke, és három szobrot lepleztek le az udvarban. Alkotójuk a marosvásárhelyi Bálint Károly, aki eddig tizennégy munkáját hagyta a községben, beírta nevét Alfalu lelkébe.

A szobrok nem egyéni hősök, hanem hétköznapokból kilépő istenségek: Anikó, a copfos lány, a derűt hozó és reményt keltő, hogy itthon marad, nem megy el idegenbe. Második Anna, az asszony, az istennő, a székely nő, aki minden percét családjának ajándékozza. Harmadik az anyaságot ábrázoló, zarándoklatot és égi édesanyát idéző bronzszobor – ezzel lett gazdagabb az alapítvány gondnokságában lévő ingatlan. Hétköznapi hősök piedesztálra emelve, Székely József kőfaragó talapzatkészítő munkájának köszönhetően – tudatta a nagyérdeművel Balázs József festőművész, az alkotások méltatója.

Bálint Károly ígérettel távozott: Tamási Áron szobrát, mely pályatársai szerint leginkább visszaadja az író lényegét, amíg él, tartja szavát, hogy Alfalunak adja. Csupán a kiöntés áráról kell gondoskodniuk. És még van egy feladatuk az alfalviaknak, bár ezt nem Bálint emlegette: megtalálni a helyét a Márton Áron-szobornak, hogy az alkotás a pincéből végre a köztérre kikerülhessen.

A huszonöt esztendős, Sövér Elek nevét viselő szervezet tevékenységét sokan méltatták. Kassay Péter, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ egykori igazgatója, megyei tanácsos elmondta:

a kultúrát őrizni, teremteni és népszerűsíteni kell.

Az alapítvány eddig meghatározta önmagát, most jött el az ideje, hogy felhelyezze magát a világtérképre, és másoknak is megmutassa értékeit. Javaslatán osztozott Márton Árpád, aki úttörője volt az alfalvi alkotások megőrzésének és megmutatásának. Márton Árpád ugyanis egyike volt a triásznak, mely a szárhegyi művésztelepet létrehozta, ugyanakkor barátja és tanítványa Sövér Eleknek. Alfalviként érezte, akárcsak mesterének, neki is haza kellene húzzon a szíve, így ajánlotta fel közel harminc alkotását a községnek, ha helyet biztosítanak azok számára. Állandó kiállítása szegletkövét képezi az alapítvány értékőrző és teremtő munkájának. Csendes szóval mondta ki a feladatot: